Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1892

Index

— 134 — nyugdíj alapjául szolgáló beszámítható fizetésnek tiz szolgálati év után, — mibe beleértendő a mozgósítás folytán hadi szolgálatban, úgyszintén hadi fogságban töltött idő is, — 40°/

o-kíil ós a tiz évet meghaladó szolgálat után minden további év után 2—2°/

0-kai magasabb öszszegben állapítandó meg, ugy, hogy a negyven évi szolgálati idő kitöltése után a beszámítható fizetésnek teljes összege jár. Az ellátás mindig 10 frtos összegekre kerekítendő ki, ugy, hogy az öt forintig terjedő részösszegek elhagyandók, 5 frtnál nagyobb összegek ellenben 10 írtnak veendők. A 300 frtot elérő, vagy azt túlhaladó beszámítható fizetés teljes összegénél magasabb nyugdíjban hosszabb szolgálati idő után sem részesíthető senki, ellenben az évi 800 frtnál kevesebb fizetéssel ellátott tanítók és tanítónők részére is a nyugdijkiszabásnál mindig 300 frt évi fizetés veendő alapul. 4. §. A szolgálatban az igényjogosultat utoljára megillető beszámítható javadalmazás összegének megállapításánál számba veendők:a) a rendszeresített fizetés készpénzben; b) az előbbeni magasabb fizetés kiegészítéséül húzott kiegészítési (személyi) pótlék; o) a fizetéssel egyenlőnek tekintendő s nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedélyezett személyi pótlék; d) a fizetés kiegészítő részét képező rendszeres korpótlékok, valamint a tanítóknak járó hasonló természetű tandíjak, ez utóbbiak az utolsó öt év átlaga szerint számítva; e) a készpénzfizetést pótló vagy kiegészítő földilletmény jövedelme, a terménybeli járandóságok és egyéb szolgálmányok tiz évi átlag szerint számítandó helyi értéke. Ellenben természetbeni lakás, lakbér a rendszeresített javadalmazás kiegészítő alkatrészét nem képező kegyúri adomány, helyi vagy drágasági pótlék, iskola fűtésére szolgáló fajárandóság, irodai átalány, segéd tartására szolgáló javadalom a végellátás összegének kiszámításánál nem veendő figyelembe. 5. §, A nyugdíjra jogosítottnak felesége férje halála esetén évenkénti rendes özvegyi segélyt kap, ha férje legalább tiz beszámítható éven át szolgált és legalább egy éven át élt vele házasságban. Az özvegyek segélypénze 300frtnak, illetve az elhalt férj legutolsó beszámítható fizetésének 600 frtjáig ennek 50 °/

0"át, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20 teszi.mely segélypénz a férj halála napjától számított fél év múlva tétetik folyóvá, melyből az özvegyen maradt nő nemcsak saját gyermekeit, hanem elhalt férjének előbbi házasságából származott gyermekeit is ellátni tartozik. 6. §. A nőtanitók a férfitanitókkal az ellátási igény elbírálásánál ugy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében egyenlőknek tekintendők. A férj azonban neje után annak 3 havi fizetésével, illetve, ha nyugdíjas állapotban halt el, 3 havi nyugdijával felérő temetkezési járulékon kívül semminemű részeltetésre igényt nem tarthat. 7. §. A nőtanitó saját alkalmaztatása után őt megillető nyugdíjra, vagy végkielégítésre az esetben is tarthat igényt, ha férje még életben van, vagy utána külön ellátást élvez s folytonos ellátását akkor is megtartja, ba férje után később részesül csak ellátásban, vagy ha újra férjhez megy. 8. §. Ha az özvegy anya segélypénzt húz, akkor gyermekei fejenként az anyát megillető ellátásnak 1/

6-át kapják. A gyámpénznek valamennyi gyermekre eső összege azonban