Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1891

Index

- 68 ezen időre eső illetmények is ; alperes félnek azon kifogása, liogv a' plébánosnak járó illetmények nem a közönséges naptári számítás szerinti évszak szei'int, hanem SzentGyörgytől Szent-Györgyig szolgáltatandók ki s hogy különösen a fadepntátumra nézve mennyiségileg külömbség áll fenn a téli és nyári hónapok között, figyelembe vehető nem volt, miután az e részben hivatott 1728. évtől 1845. évig terjedő időre kiadott egyházmegyei statutumok ugyan zsinórmértékül, illetve útmutatóul szolgálnak a javadalom-cserénél a plébánosoknak a jövedelem mikénti felosztása tekintetében, ele törvénypótló erővel a bíróság előtti magánjog-igények eldöntésénél nem birnak, ez esetben annál kevésbbé vehetők figyelembe, mert felperes a baghi plébániából kilépve, javadalmazást nem nyervén, nem veszítheti el a már kiérdemlett járulmányokat, alperes pedig felperes kárára nem gazdagodhatik, különben is az ezen bíróság előtt I. 81/1880 ós II. 365/73 irattári számok alatt kezelt ezen perhez csatolt perekből kitűnik, hogy a baghi plébánosnak illetményei, különösen fadeputátuma a naptári számítás szerinti évszakra lettek megállapítva és pedig a keresetben felhozott mennyiségben, Azon körülmény, hogy alperes a községtől csak 18 öl, tehát 72 köbméter tűzifa, illetve annak egyenértékét kapta meg, felperesnek követelhetési jogát az őt megillető évi járandóságnak 7/8-ára befolyással nem lehet: mert alperes azon ténye által, hogy ő kevesebbel elégedett meg, felperest jogos követelésében meg nem szoríthatja, miután alperes a tárgyalás során a keresetben felszámított egyéb járulmányok mennyiség és érték szerinti helyességét elismerte, felperes pedig a hízó. disznónak az 5/. alattiban kitett 52 frtnyi árában megnyugodott, így tehát eme többi járulmányoknak összesen 83 frt 94 kr. egyenértékének 7/8-a vagyis 73 frt. 44

3/

4 kr. felperes felet jogosan megilleti, alperes ezen összegben ugy ennek törvényes késedelmi kamataiban, nemkülönben felperes felet megillető 78

1/

2 köbméter tűzifa természetbeni kiadatásában s mint pervesztes fél a perköltségek fizetésében marasztalandó volt. Felperes fél 26 frt. 21 x/

4 kr. készpénztöbbleti összeg iránti keresetével az előadottak alapján, a faegyenértéke utáni kamatokra vonatkozó keresetével pedig azért volt elmozdítandó, mert felperes a tűzifának csupán természetbeni kiadását perelvén, oly esetben pedig, midőn természetben teljesítendő valamely ingóságnak átadása, késedelmi kamat nem követelhető. Alperes a tárgyalás során visszkeresetileg támasztott visszkövetelésével el volt mozdítandó, mert bár követelése felperes keresetével egy jogalapból származik s azzal hasonnemű s annak elintézésére ezen biróság illetékes, miután alperes beismeri s maga is azt állítja, hogy Baghon és Hévíz-Györkön 469 pár után járó párbér évenként felperes állítása szerint ebből felperes behajtott 241 1/

2 pártól rozsbuzát, 215 pártól pénzt, alperes állítása szerint pedig 216 pártól pénzt, 245 pártól rozsbuzát hajtott volna be felperes, miután akár a másik fél számítását helyesnek vélem, kitűnik hogy felperes még mindig kevesebbet szedett be a párbérből, mint a mennyi őt megilletné a keresetben kitett időszakra, alperesnek érvelése pedig, hogy a párbér felosztásánál csak a tényleg beszedett összeg vehető fel alapul, mint törvényen nem alapuló, figyelembe nem volt vehető, a már felhozott oknál fogva sem. Az alperesileg hivatolt tanuknak kihallgatása mellőzendő volt. mert tanukihall-