Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1891

Index

— 166 — állandó menedékházban alkalmazott dajkáé lakáson kívül évi 120 forintnál, a nyári mene­dékházakban alkalmazott dajkáé pedig havi 10 forintnál. A lakáson kivül netán nyújtott egyéb természetbeni járandóságok pénzegyenértéke a fizetésbe beszámítható. A szerzetesrendekhez tartozó kisdedóvónők (kisdedóvók) ellátására és díjazására nézve az illető szerzetesrend szabályai mérvadók. IV. FEJEZET. A kisdedóvodák és gyermek-menedékházak felállításának és fentartásának kötelezettségei. 15. §. Minden törvényhatósági joggal felruházott város, úgyszintén minden vár­megyei székhelyül szolgáló község, tekintet nélkül egyenes állami adójának menynyiségére és minden község, melynek ugy maga a község, mint a 18. §-ban emiitett adókötelezettek által űzetett egyenes állami adója együttesen évenkint 15,000 frtot meghalad, tartozik saját erejéből kisdedóvodát, illetve kisdedóvodákat állítani és a törvény rendeletének megfelelően fentartani, ha a városban vagy községben óvoda nincs, vagy ha legalább 40 olyan gyermek van, kik a meglevő kisdedóvodákban már el nem helyezhetők, illetőleg a jelen törvény 9. §-a alapján nem helyeztetnek el, és állandó felügyeletben és gondozásban nem részesülnek. Ily kisdedóvoda csak ministeri engedélyivel változtatható át gyermek-menedékházzá. 16. §. A 18. § szerint évi 10,000—15,000 frt egyenes állami adót fizető községek, melyekben legalább 40 gyermek van, kik állandó gondozásban nem részesülnek, állandó gyermek-menedékházak felállítására köteleztetnek; 10,000 frtnál csekélyebb évi egyenes állami adóval terhelt községek pedig, melyekben legalább 15 állandó gondozásban nem részesülő gyermek van, ideiglenes (nyári) menedékházak állítására köteleztetnek. 17. §. A községeknek a 15. ós 16. §-okban megállapított kötelezettsége a pusztákon és a tanyákon levő gyermekek számára szükséges kisdedóvodák vagy menedékházak állí­tására is kiterjed amennyiben ezt a helyi viszonyok megengedik. 18. §. Egyébb vagyon ós jövedelem hiányában, ugy törvényhatósági joggal felruhá­zott városok, valamint a községek is, a kisdedóvoda és a gyermek-menedékház felállítása ós fentartása czéljából 3°/ 0-ot meg nem haladó pótadót vethetnek ki. Ezen pótadó a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok és egyletek adója, bányaadó, végre az egyéni bevallás tárgyát képező tőkekamat- és járadékjövedelmek fejében járó tőkekamat- ós járadékadó után százalékban vettetik ki és behajtásánál a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. rendeletei irányadók, a hátralékok után azonban késedelmi kamatok nem szedhetők. Ezen pótadó fizetésére, illetőleg annak kiegészítésére a 3°/ 0 mérvéig, valamely köz­ségnek és az ahhoz közigazgatásilag csatolt pusztának mindazon lakosa és birtokosa köte­leztetik, a kinek ugyanazon községben vagy pusztán levő más, ezen törvény rendelkezése­inek megfelelő kisdedóvoda, vagy menedékház fenlartásához űzetett járulékai az előző pont­ban felsorolt és azon község vagy puszta kötelékében terhelő államadó 3°/ 0-át ki nem merítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom