Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1890

Index

— 160 —' a társadalomra való befolyását, s mert egyszerre meg kellett semmisíteni a kultusz-czélokra adott hagyományok nagy mennyiségét. — E kiválóan szektárius munkához csatlakozik azután a hírhedt nolai aposztatának emelt szobor, melyet a szabadkőművesek a kormány pártfogása mellett és segítségével létesítettek, s melynek czélját ós jelentését a szabadkőművesek leghitelesebb nyilatkozatai leplezetlenül bevallották; czélja az volt, hogy meggyalázzák a pápaságot, jelentése pedig az, hogy a katholikus vallás helyébe a vizsgálódás, a kritika, a gondolat ós a lelkiismeret szabadságát tegyék; és jól tudjuk, mit jelent e beszéd a szektáriusok ajkain. — Mindezt megpecsételték a nyilatkozatok, melyeket a kormány feje nyilvánosan és a legvilágosabb módon tett, s a melyek körülbelül ekként hangzanak: Igazi és valóságos küzdelem az a harcz, a melynek fölismerése a kormány érdeme, s a mely egy részről a hit és az Egyház, másrészről a szabad vizsgálódás és az ész között foly. Az Egyház reákcziót akar és újra békóba verni szándékozik az észt és a gondolatszabadságot. A mi a kormányt illeti, e küzdelemben nviltan az ész pártjára fog állani a hit ellenében, s azt hiszi, hogy ezzel csak saját feladatát teljesíti, mert az olasz állam az ész és a szabadság világos kifejezése ; szomorú feladat, melyet nem rég hasonló alkalomból vakmerőn ismételni hallottunk. Ily tények ós ily nyilatkozatok világánál szembeszökőbb ma, mint valaha, hogy a vezérgondolat, mely azért, mivel a vallást érinti, elüljáró szerepet játszik Olaszország közéletében, nem egyéb, mint a szabadkőműves programm megvalósítása. Látjuk, hogy mely részét valósították rneg eddig, ós hogy még mi vár a megvalósításra ; egész bizonyossággal láthatjuk előre, hogy a inig Olaszország sorsa a szektárius kormányférfiak vagy a szekták szövetségeseinek kezében lesz, a megvalósítás a körülményekhez képest többó-kevésbbé rohamosan fog haladni, mig teljesen be nem lesz fejezve. — Jelenleg az a törekvésők, hogy elérhessék a tekintélyesebb gyülekezeteiknek az Egyház iránti halálos gyűlölet sugalmazta indítványai és határozatai által kijelölt következő czélokat. Mindennemű vallási oktatás kiküszöbölése az iskolákból és oly intézetek alapítása, a melyekben még a nőnemű ifjúság is ki legyen vonva minden papi befolyás alól; ezentúl csupán az államnak, a melynek föltétlenül atlieusnak kell lennie, lesz elidegeníthetetlen joga és kötelessége a polgárok szivét és szellemét művelni, s befolyása és felügyelete alól semmiféle iskolát sem szabad kivonni. — Szigorú alkalmazása mindazon törvényeknek, a melyeket egyenesen azért alkottak, hogy a társadalomnak minden papi befolyástól való teljes függetlenségét biztosítsák. — Szigorú megtartása mindazon törvényeknek, melyek a szerzetes testületeket elnyomják, és minden eszköz felhasználása e törvények végrehajtására. — Rendszeresítése minden egyházi vagyonnak, amaz elvből indulva ki, hogy annak tulajdonjoga az államot, kezelése pedig a polgári hatóságot illeti. — Kizárása minden hatliolikus vagy papi elemnek az egész közigazgatásból, az ájtatos alapítványokból, a kórházakból, az iskolákból, a tanácsokból, melyekben a haza sorsát döntik el, az akadémiákból, a körökből, a társulatokból, a bizottságokból, a családokból; kizárása mindenből, mindenünnen, örökre. Ellenben a szabadkőmives befolyást érvényesíteni kell a társadalmi élet minden körülményében, és oda kell vinni, hogy úr és biró