Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1888
Index
(lést, hogy ideje korán a fogyatkozások szükségszerű pótlásáról gondoskodhassék: mert a tanitás eredményének nem abban kell pusztán állani, hogy a tanuló elméjében egy csomó ismeretanyagot felhalmozzunk, hanem főként oda kell törekedni, hogy a szerzett ismereteknek szó és írásbeli előadásában a tanuló a. kellő jártasságot és könnyedséget megszerezze, ez lévén az önálló tudásnak legbiztosabb mértéke. Ez okoknál fogva szükségesnek találom, hogy a tanítókat az írásbeli dolgozatok készíttetésénél és javításánál különösebben is követendő következő eljárási elvekre figyelmeztessem : 1. Minden Írásbeli dolgozatnak mint a tanitás gondosan előkészített eredményének a tanitás és gyakorlás első fokán közvetlenül az iskolai munkából kell erednie és vele szerves kapcsolatban lennie, a tanitás további fokain lassanként arra is kell a tanulókat szoktatni, hogy ismereteik körével kapcsolatos de e mellett elvont természetű tételek fejtegetésével is foglalkozhassanak. A szabad dolgozatok tárgya ne csak a magyar nyelvi oktatás tárgyi köréből merittessék, hanem más tantárgyakból is; azért a tanári tanácskozmánvok alkalmával más tantárgyak tanítói is kötelesek tételeket ajánlani és az esetleg elfogadott tételekre a tanulókat az oktatás alkalmával előkészíteni s ily esetben a dolgozatot a magyar nyelvtan tanárával egyetértve átvizsgálni. 2. Az Írásbeli dolgozatoknál különös gond fordítandó a rendességre, a csinosságra és a szép irásra. 8. Az írásbeli dolgozatok füzeteiben a tanító a hibákat a mennyire ideje engedi a tanulóval és a tanulótársakkal találtassa fel s javíttassa ki; aztán maga is átvizsgálván az iratokat, a hibákat minőségük szerint gondosan jelölje meg. — A kijavított füzeteket a legrövidebb idő alatt kell visszaadni, mert akkor még az érdeklődés élénkebb és a javítás hatása több haszonnal történik. 4. A tanitó önmaga számára tanszaka rendszere nyomán gondos lajstromát állítsa egybe a tételeknek és szabályoknak, melyek ellen növendékei vétettek és ezen rendszer szerint beszélje meg a hibákat az egész osztálylyal, a nélkül, hogy ekkor még kiosztaná a füzeteket. Mert a hibák, melyeket a tanulók elkövetnek, onnan származnak, hogy a már rendszeresen tanult dolgok egy részét elfeledték; ennélfogva nem elég a hiba elszigetelt kijavítása, hanem szükséges a feledésbe ment rendszeres ismeret kapcsolatos felélesztése. Ezen alkalommal főleg arra kell ügyelni, hogy a hibás alakokat a növendékek ne ismételjék, ne hangoztassák, se a táblára ne írják, mert a mit gyakran hall a fülök, s főleg a mit szemmel látnak, ahhoz hozzá szoknak. A javításokat a tanulók kezdetben az iskolában, későbben otthon a füzet szélén eszközlik és a javításhoz röviden oda csatolják a tételt vagy szabályt is, melynek értelmében azt eszközölték. Minden feladat javítása ily módon mintegy új ismétlését nyújtja a tanultaknak, a növendékek önmunkásságát folyton serkenti és tudatosságukat emeli. 5. Sok iskolában még mindig szokásban lévén, hogy a növendékek tankönyvek helyett maguk készítette jegyzetekből tanulnak, melyek hiányoz ellenőrzés mellett a helyesli) :*
