Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1888

Index

— 50 — de azok haszonélvezete vagy haszonvétele egyedül az egyes lakosok ház- és földbirtokával válhatlan kapcsolatban van oly módon, hogy azon osztatlan ingatlanok kizárólag csak az egyes birtokok kiegészítő részét képezik; d.) a szentegyházak, árvaházak s isteni tiszteletre szánt ingós á g a i k. e.) az oktatási, jótékonysági, és kegyeleti czélokra rendelt alapítványok ingóságai, s ily czélokra fönálló intézetek s egyletek ingó javai, a mennyiben az alapszabályok szerint ezen vagyon az említett czéloktól el nem vonható; f) a 22-ik §-ban említett javadalmak (t. i. melyeknek adományozása O Fölsége, vagy a kormány nevezésétől vagy jóváhagyásától függnek) azon birlalói, illetőleg élvezői, kiknek összes évi tiszta jövedelmök évi 400 forintot meg nem halad; 2.) Az 1887. évi 45-ik törvényczikklöl : 2. §. Az 1868. évi XXIII. t. cz. 8. és 9. §-ai, az 1873. évi IX. t.-cz. 13. §-a, az 1881. évi XXVI. t.-cz. 23. §-a, valamint a bélyeg- és illetékszabályok 64., 65., 66., 67., 68. és 74. §-ai hatályon kívül tétetnek és azok helyébe az alább következő 3., 4. és 5. §-okban foglalt határozatok lépnek életbe. 3. §. Az illeték kiszabásánál az ingatlan értékének vétetik : 1. adásvevéseknél, ideértve a, birói árveréseket is, a vételár az elvállalt mellékes szolgáltatások értékével együtt : 2. a szerzés egyéb nemeinél : a) jogügyleteknél a szerződésben kitüntetett, vagy annak megállapodásaiból kiderített hagyatékoknál a hagyatéki eljárás folyamán eszközölt leltározás alkalmával felvett becsérték. b) az előbbi pontban meghatározott érték hiányában az illetékkötelezett felek részéről bevallott becsérték. Az 1. és 2. pontban meghatározott értékek azonban csak azon esetben vehetők az illetékkiszabás alapösszegéül, ha azok a, következő 4. §-ban megállapított törvényszerű legkisebb értéknél nem csekélyebbek, — különben kivétel nélkül ezen törvényszerű legkisebb érték alapul vétele mellett szabandó ki az illeték. Ugyancsak a törvényszerű legkisebb érték alapján szabatik ki az illeték akkor is. ha a 2-ik pontban felsorolt becsértékek közül egyik sem áll rendelkezésre. Viszont, ha különböző becsértékek forognak fenn, ezek közül mindig a nagyobb veendő a kiszabás alapjául, tekintet nélkül arra. hogy esetleg már a kisebb másik becsérték is meghaladja-e a törvényszerű legkisebb értéket. Eddig a vagyonátruházás tárgyát képező ingatlanok értékelésénél követendő eljárás a törvényekben és szabályokban nem volt kellő szabatossággal megállapítva. Az illetéki szabályok szerint az érték a felek és a pénzügyi hatóság közti