Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1888

Index

— 44 — A veszedelmes váltóláz, a roncsoló toroklob, bőrkiütések, himlő, a hagymáz (typhus) s ezekhez hasonló betegségek azok, melyek hazánk minden vidékén állandó tanyát ütöttek s pusztítanak. Méltó aggodalmat keltő jelenségek ezek s intenek arra, hogy e bajokon teljes erőmmel segíteni igyekezzem. Akkora halandóság az ifjúság, sőt a felnőtt emberek közt a polgárisait országokban nincs sehol mint nálunk. Nem rég annak az ideje, hogy az emberi nemet e tizedelő betegségek, a polgárisult nyugoti nemzetek közt, épen úgy uralkodtak, mint uralkodnak nálunk máig is: de a gondos hazafiak kitartó szívóssággal keresték ott e bajok okát és nem nyugodtak meg mindaddig, míg a veszélyek forrásait meg nem találták s czélszerú intézkedések alkalmazásával e bajok főokait el nem távolították. A bajok főokait legfőképen az emberi lakások romlott levegőjében és az italul használt megfertőztetett vízben fedezték fel. A bajok e két kútfejét távolították el s állhatatosan gondoskodnak ezek távoltartásáról s a. mióta ezt gondosan cselekszik, a felsorolt pusztító nyavalyák megkevesedtek s lassanként végkép meg is szűntek. A növekedő ifjúság egészségesebbé vált s a különben természetszerű halandóság a legalsóbb fokra szállt le és a nyugati nemzetek feltűnően szapoporodnak. A mi más nemzeteknek sikerült, kell hogy sikerüljön nekünk is, ha az egészségügyre kellő és kitartó gondot fordítunk. Hogy a népünk közt duló e nyavalyák forrását nekünk is az emberi lakások romlott levegőjében és a nép által használt megfertőztetett ivóvízben lehet feltalálni, meggyőződhetik arról az épszagló szervvel biró minden egyén, ha egy oly iskolaterembe nyit be, melyben egy csomó gyermek csak pár óra hosszant együtt ül. Sőt csodálkozni fog, hogy az ott támadt kiállhatatlan, rossz levegőben, mindnyájan el nem kábulnak s le nem dobbannak. Az ily ártalmas levegő jelenvoltáról még inkább meggyőződik mindenki, ha köznépünk, rendszerint gyéren is világított és soha, vagy ritkán szellőztetett lakába belép, vele együtt ott állandó lakó a miasmatikus romlott levegő. Látni való, hogy az ily levegőjű iskolateremben tartózkodó gyermekek s házakban lakó családtagok életereje lassú elernyedésnek s rendes pusztulásnak van kitéve. Hozzájárul e nyomor főforrásához a támadó s uralkodó betegségek másik főtényezője, hogy a nép ivóvizét rendszerint oly kutakból meriti, melyeknek közelében, elég gondatlanul állati szemeteket, öntögetnek, sőt ürülékeket is halmoznak fel. Ezek tisztátalanságai! az esővíz kimossa és vagy egyenesen a kutakba bevezeti, vagy lassankint a föld likacsain át beszivárogtatja. A mely nép ilyen romlott levegőben s főtáplálékaként ilyen ivóvízzel él, annak körében állandó tanyát üt a váltóláz, a roncsoló toroklob, a bőrkiütések, a himlő, de mindenek felett a hagymáz (typhus); pedig e betegségek egyike is magában elégséges arra, hogy