Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

— 97 mulasztása, vagy megsértése folytán az illetőkre háramlandó hátrányokat illeti, a törvény 12. §. elrendeli, miszerint: „Azon polgári, középiskolai, ezeknek megfelelő, vagy magasabb tanintézet igazgatója, ki a vezetésére bizott tanintézet tanonczai közé véglegesen felvesz a 12. életévet már betöltött olyan tanulót, ki védhimlővel újra oltva nem lett, vagy az újraoltás alól törvényszerű mentességét nem igazolja: továbbá azon elemi népis

kolai tanitó vagy iparos gazda, ki a jelen törvény által reá vonatkozólag kimondott kötelezettségének nem felel meg. az 1876. évi XIV. t.czikk 7. §-a értelmében 10 írttól 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik." A törvény összes ide vonatkozó határozványait a fentebbiekben ide iktatván van szerencsém a Főtiszt. Főhatóságot tisztelettel felkérni, hogy azokat egész terjedelmökben a főhatósága alatt álló népoktatási tanintézetek, tanitó- és tanitónő-képezdék és más ezekkel egyenrangú vagy hasonfokú tanintézetek igazgatóival közöltetvén, nevezetteket azoknak pontos és szigorú betartására és a vezetésük alatt álló tanintézet összes tanitói, (tanítónői), illetve tanári személyzetének tudomására juttatása iránt a mulasztások folytán az illetőkre különben háramlandó törvényes hátrányokra való külön szives figyelmeztetés mellett behatóan utasíttatni és a törvény szóban levő rendelkezéseinek a nevezettek részéről történendő pontos és lelkiismeretes szemmeltartása és teljesítése felett saját közegei útján is, az ügy kiváló fontossága által megkövetelt szigorral felügyelni méltóztassék. —- Budapest, 1887. évi szeptember hó 3-kán. Trefort s. k. Kalocsa, 1887. szeptember 16. A misealapitványok tőkéinek kamatjövedelme, osztatlanul tőkekamatadó tárgyat képezi, s az adó maga a misealapitvány mint erkölcsi személy, illetve annak képviselője terhére vetendő ki. Tényállás: Cselka Nándor ó-budai plébános megjelent a fővárosi kir. adófelügyelőnél, s panaszolólag előadta, hogy az előző évi megállapítástól eltérőleg 1886. évre az általa kezelt misealapitványok terhére Cselka Nándor képviseletében 59 frt. 46 kr. tőkekamatadó íratott elő, s kéri, a mennyiben tévedés forogna fenn, az adóösszeget helyesbíteni, mert az 1875. évi XXII. t.czikk 6. §-a így szól: „a tőkekamat- és járadékadó fizetésére a tőke- és járadékjövedelmet húzó egyén vagy erkölcsi személy köteleztetik." Minthogy pedig a kérdéses misealapitvány kamatait az ó-budai pap, kántor, templom és sekrestyés húzza s ezek jövedelmök után IV. oszt. kereseti adót fizetnek, a kamat-jövedelem új adóztatás alá nem eshetik. A budapest-fővárosi közigazgatási bizottság: A misealapból járó jövedelem után az azt élvezők IV. oszt. kereseti adóval amúgy is megrovatván, ugyanazon jövedelem különben kétszer adóztatnék meg, figyelemmel arra, hogy a misealap kamatjövedelme különösen adómentesitve nincsen, irányadónak veendő volt az 1875. évi XX. t. czikk 3. §-nak ama rendelkezése, mely szerint adó alapjául a mult évben élvezett összes kamatjövedelem vétetik. 2463. sz. A uiisealapitványi tőkék kamatai után fizetendő adó tárgyában.