Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1887

Index

— 107 — -A. születés törvényes vagy törvénytelen voltának anyakönyvi bejegyzése felől a hazai bíró­ságok által ujabb időkben hozott némely feltűnő Ítéletek alkalmul szolgáltak arra, hogy a lelkész urak többször, részint külön, részint, espereskerületi tanácskozmányaikhól közösen, kérdéseket intéztek az egyházmegyei hatósághoz az iránt, minő eljárást kövessenek a köz­tudomású házasságtörő együttélésből származó gyermekek anyakönyvezésénél ? Tekintettel a születés törvényességének vagy törvénytelenségének polgárjogi nagy horderejére s azon fontos körülményre, hogy a születés törvényességének polgárjogi felté­teleit meghatározni az állam jogához tartozik : a főt. győri Püspök úr ő nagyméltósága azon czélból. hogy a fölvetett kérdés polgárjogi oldalára nézve az anyakönyvvezető lelkész urak­nak a szükséges legilletékesebb tájékoztatást megszerezze, a nm. vallás- és közoktatási m. kir. Ministeriumhoz még az 1885. év őszén a következő előterjesztést intézte : „2826. szám. Nagyméltóságú vallás- és közoktatási m. kir. Ministerium ! Hivata­losan tudomásomra hozott némely születési esetek arra késztetnek, hogy a születés törvé­nyes vagy törvénytelen voltára vonatkozó anyakönyvi bejegyzések ügyében a nagymlgu Ministeriumnak tiszteletteljes előterjesztést tegyek. Fordulnak elő ugyanis oly esetek, midőn a férjétől önkényesen elvált nő házas­ságtörő ágyasságban él egy másik férfival: törvényes férjével semmiféle összeköttetésben nincs évek óta, sőt egyik a másiknak hollétéről sem bir tudomással, vagy legalább azzal egyátalán nem törődik; a házasságtörő együttélés az illető községben köztudomású dolog; maguk a bűnös viszonyban élők sem csinálnak belőle titkot; ezen házasságtörő viszonyból gyermek gyermek után születik ; ezekről a másutt élő törvényes férjnek tudomása nincs, sőt nem is lehet, vagy ha talán van is, az iránt nem érdeklődik, mert egyszerű természetes gondolkozásmódjával nem is képzeli, hogy azok ő általa nemzetteknek tartathassanak: ellenben a házasságtörő asszonynak bűntársa megjelenik tanukkal az illetékes lelkészi hiva­talban azon kijelentéssel, hogy a vele együtt élő férjehagyott nőtől született gyermeket ő nemzette, s követeli, hogy ő Írassék be az anyakönyvbe, mint ezen gyermeknek természetes atyja ; — oly esetek tehát, midőn minden birói vizsgálatot fölöslegessé tevő nyilvánvaló dolog az illető gyermek törvényes születésének fizikai lehetetlensége, miután teljesen két­ségbevonhatlan köztudomású tény az, hogy az illető nőnek gyermeke semmikép sem szár­mazhatott az éveken át s mértföldekre távol levő, vagy ismeretlen tartózkodású törvényes férjétől, hanem csakis azon férfitól, kivel köztudomásúlag úgynevezett vadházasságban él. Hol ily körülmények hivatalos bizonyossággal constatáltatnak, ott az egyházi ható­ság az illető gyermeket egyházjogilag törvényesnek el nem ismerheti, hanem azt, mint nyilvános házasságtörésből származottat, törvénytelennek kénytelen tartani s mint olyant beanyakönyveztetni. Ahol evidens a törvényes származásnak fizikai lehetetlensége, ott azt a gyermeket az anyakönyvbe törvényesnek, a távollevő férjtől származottnak beirni, annyit tesz, mint az anyakönyvbe a valódi tényállással homlokegyenest ellenkező följegyzést tenni. A plébániai anyakönyvek első sorban az egyházéi, mely azokat behozta, és pedig saját czéljaira: azok vezetésénél tehát első sorban az egyházi szabványok irányadók. LITT. CJRC. 1887. 33 Xr. 3142. Köztudomású liázasságtörés­liől született gyermekek anyakönyve­zése iránt utasitás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom