Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1884

Index

— 104 / A főmagasságú Bibornok, Herczeg-Primás és esztergomi Érsek úr által ez évi február hó 28-ról főmegyei papságához az iránt kibocsátott utasítás, mily eljárást kövessen a papság az új földadó-kataszter életbeléptetése alkalmával, hogy a gondozására bizott egy­házi birtokok jogos érdekei akár mulasztás, akár tévedés miatt kárt ne szenvedjenek, ezen főegyházmegye t. cz. lelkészkedó papságával is kellő tájékozódás végett ezennel egész terjedelmében közöltetik : Utasítás: „Az 1875. évi VII. t. cz. által elrendelt földadókataszteri munkálat, melynek, mint a nevezett törvényczikknek 1. §-a mondja, czélja a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelmének kinyomozása, hogy az állami földadó alapjául szol­gáljon , elkészülvén, a törvény intézkedése következtében, már a folyó évi adó. nem az eddig érvényben volt, hanem az új kataszteri munkálat alapján fog kivettetni. Ezen körülmény is már eléggé indokolja, hogy mindazok, kik vagy saját birtok­kal rendelkeznek. vagy pedig olyannak mint javadalmasok haszonélvezői, a templomok, kórházak s egyéb ájtatos s iskolai alapítványok birtokainak felelős kezelői, a legnagyobb gondot fordítsák arra, hogy a javadalom s illetve ájtatos alapítvány az új kataszter által netaláni tévedésből eredt osztályozás stb. következtében, jövedelmeiben meg ne károsít­tassék, és pedig annál is inkább, mivel az esetleges sérelem és megkárosítás, csak nagy nehézségekkel, egyes esetekben pedig általában nem, vagy csakis hosszú évtizedek mul­tán lenne helyrehozható. A nagy fáradsággal és roppant költséggel keresztülvitt kataszteri munkálat ugyanis előreláthatólag hosszú évtizedeken át alapját fogja képezni az állami, községi s általában a közterhek kirovásának; mert ha az eddig érvényben volt kataszter több mint harmincz évig tartotta fönn magát, úgy a mostani, mely sokkal nagyobb áldozatok árán létesült, a körülmények gondos megfigyeléséből ítélve, sokkal hosszabb ideig fog érvényben maradni. S jóllehet nem akarunk azon kételkedni, hogy az illető közegek, kikre a katasz­teri munkálat elkészítése bízatott, ebbeli eljárásukban fenn idézett törvény 29. §-ában követelt fogadáshoz híven, az állásukkal járó feladatuk teljesítésében lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül jártak el, minthogy azonban a rendelkezésökre állott eszközök lelki­ismeretes fölhasználása mellett is tévedhettek, nehogy az ily tévedésből számozható sérel­mek a földbirtok tulajdonosaira, haszonélvezőire s azok utódaira, érdekeik megkárosodá­sával nehezedjenek, a törvényhozás arról is gondoskodott, hogy addig, míg a benyújtott munkálat alapján az adó véglegesen kivettetnék, a netaláni sérelmek kellő időben igénybe vett fölszólamlások (reclamátiók) által orvosolhatók legyenek. Az ügynek ily kiváló fontossága mellett nem is kételkedem, hogy a tdő papság, mint birtokkal ellátott egyházi javadalmak s különféle ájtatos alapítványok birtokainak kezelője, kötelességénél, de saját érdekeinél fogva is, már eddig is figyelemmel volt a LITT. CIRC. 1884. 9 932. sz. Utasítás az új földadó katasz­ter életbelép­tetése alkal­mából köve­tendő eljárás iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom