Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1879

Index

- 25 Aj -d promovendam populi christiani culturam jarn ab olim eo adlaboratum fűit in Ecclesia, ut aptis lectionibus spiritus ejus forraetur et nutriatur, in christianae vitae agendis felicius ducatur, contra perversas doctrinas amplius praemuniatur, ac in civilibus familiaribusque etiam rebus suis procurandis uberiorem consequatur dexteritatem. Huic fini utiliter inservire possunt bibliothecae populares, quas erigi recentiori tempore régimén civile quoque singulariter commendavit, prout id V. et H. Clero e litteris Cultus et publicae Instructionis Ministerii de 18-va Decembris Nr. 30,535. 1877, quas pagellis dioecesanis sub 26-a Februarii, Nro 343. anni 1878-i vulgaveram, notum jarn est. Tum igitur, ut salutarem civili gubernii intentionem pro more nostro secundemus, tum ut hocce populáris culturae provehendae médium efficax praestemus : specialem curam stabiliendis in Archi-Dioecesi nostra bibliothecis popularibus impendere oportebit. Praecipuas partes in re pastores animarum cum docentibus ac sedis scholaris membris habeant. In consessu sedis hujus bibliothecae negotium jugiter et apposite tractari faciant, deligendos et admittendos libros praecipua prosequautur attentione, curaturi, ne ullus bibliothecae inferatur, qui respectu religiosó morali et politico omne non tulerit punctum. In rubricis relationis de statu scholarum elementarium aderit locus pro adumbrando bibliothecae popularis in quavis communitate statu, — de quo etiam V.-A.-Diaconi, dum parochias et scholas annue iuviserint, tum sibi referri facient, tum ordinariatui comperta perscribent. Quae cuncta majorem in modum commendans, totius rei hujus seriem — uti eam disponi optarem — in adnexa instructione hungarica expono. Coloczae, die 7-a Januarii, 1879. A, -z egyház mindig ápolta a népben az olvasási vágyat és azon volt, hogy amit ez olvas, az hasznára is váljék, a rosz olvasmányokat tehát mint vészeseket kerülje. A jó könyvekből megismerik az emberek kötelességeiket, lelkesülni tanulnak az egyház és haza iránt, házi dolgaikban ügyességet nyernek, saját gyermekeik iskolába járatására több ösztönt kapnak, a polgári rend föntartása iránt jobban érdeklődnek. Nem kétlem, hogy a lelkipásztorok ez irányban eddig is megtették azt, mit a körülményekhez képest jónak láttak és mit megtenni módjokban állott. De tekintve az idők körülményeit jónak látszik, hogy az e czélra való törekvés általános és rendszeresen összeható legyen. Miért is fölhivtam a főmegye t. kerületeit már egy év előtt az ez ügy iránt t. munkatársaimtól táplált vélemények előmbe terjesztésére. Mi megtörténvén , ezeknek is figyelembe vételével következőket mondom ki buzditásul és irányadásul. 1) Indittassék meg a népkönyvtárak egybeállítása s az ügy szorgalmazásával, fölügyelésével a kerületi tanfelügyelő alesperes foglalkozzék. 2) Minden hitközségben a helybeli lelkipásztor és iskolaszék volnának leginkább hivatva a népkönyvtár-ügy kezelésére. 3) Az iskolaszéki elnök volna a népkönyvtári bizottság természetes elnöke, a tanitó pedig könyvtárnoka; iskolaszéki tagok a könyvtár első rendű pártolói, az olvasás terjesztői lennének. 4) Az iskolaszéknek havi gyűlésein a népkönyvtári ügy is mindenkor megbeszéltetnék. Circ. Litt. 1879. T v 5 Nr. 400. Bibliothecae populares (Népkönyvtárak) erigantur. 12. sz. isk. A népkönyvtárak fölállítása ügyében.