Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1869

Index

— 62 — ben a választás helye s módja is meghatároztatik. 18. §. A választást a plébános mint az egyházközség elnöke vezeti, az első választás alkalmával két megbízóit segédletével. E megbízottnak egyikét a püspök, másikat a kegyúr nevezi ki, hol kegyúr nincs, a község. A következő választásnál azonban, vagy ahol már van községi egyháztanács, ott a tanács küld ki egy bizottságot, mely a plébános elnöklete alatt a választást eszközli. 19. §. A választás szavazás által történik vagy élőszóval, vagy Írásban. A szavazó személyesen tartozik átadni a szavazatszedőknek azon irást, mely az általa óhajtott tagok neveit tartalmazza. 20. §. A szavozatokat az elnök és az ideiglenes bizottmány szedi, számba veszi, és az eredményt kihirdeti. 21. §. A megválasztásra egyszerű szavazattöbbség kívántatik. Egyenlő szavazatszámmai a kor határoz. —• • 22. §. A megválasztott tanácstag ellen, a választás után 8 napig kifogást tenni szabad. A vádat az uj egyházközségi tanács vizsgálja meg, és alaposnak találván, a választást megsemmisíti; elleukező esetben a vádat veti el, s a választást megerősíti. A kitörölt tanácstag helyét azon póttag foglalja el, mely legtöbb szavazattal bír. 23. §. A tagok három évre választatnak, de ugy, hogy az összes választott tagoknak egy harmada minden évben újra választatik. Az első két alkalommal a tagok egy harmada sorshúzás által lép ki. E szerint évenkint történvén választás, ez alkalommal a halálozás, vagy elköltözés vagy egyéb módon megürült helyek is uj választások által töltendők be. Az előbbi tagok ismét meg( választhatók. ív- * " p 24. Az egyházi közsógtanács elnöke a plébános. Ha a 10. §. esetében több plébános , volna gyűlés tagja, midőn közülök elöljárói minőséggel vagy más egyházi méltósággal egyik sem bir, a hivatal szerint legidősebb elnököl. Ennek gátoltatása esetében az utánna következő. Ha a plébános betegség vagy hasonló ok által akadályozva volna az elnöki tiszt vitelben, a kerületi esperes ideiglenesen más áldozárt nevez ki. ^ x V 25. §. Az egyházközségi tanácsnak szabadságában áll a világi tagok közül egy vagy két x alelnököt választani; ezenkívül saját kebeléből megválasztja a jegyzőt, és a pénzkezelésből eredő felelőség miatt, tekintettel a vagyoni állásra, a fő- és algondnokot; e két utóbbit megerősítés végett az esperesi hivatalnak fölterjeszti, s ha a fölterjesztés kézhezjutása napjától számított tiz nap alatt az esperes kifogást nem tesz a választás ellen, a plébános a gondnokot az egyházközségi tanács előtt föleskettetheti s hivatalába iktathatja. 26. §. Az egyházközségi tanács gyűlést tart minden évben a templom számadása megvizsgálása végett, azon kivül minden hóban, s valahányszor az elnök vagy a tanácstagok fele kívánják. 27. §. Az egyházközségi tanács hatásköre az egyházközség templomi, kegyes alapítványi és iskolai vagyonára, s a tanügyre terjed ki : még is a püspöki joghatóság, a kegyúri és rendes tánhatósági jogok sértetlen föntartása mellett. Az egyházközségi tanács főbb teendői a következő pontokban állapittatnak meg.