Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1866

Index

— 19 — 18. Resch Lőrincz, érdemült hodsághi kántor-tanitó. Összesen négy elaggott tanitó, tizennégy özvegy tanítónő és húszonegy gyermek. A fenkitett ezer osztr. forintot, levonva a huszonegy gyermek részére fejenkint eső 10 forint 50 kr gyámpénzt, vagyis összesen 220 frt 50 krt, a tizennyolcz első osztályú nyugdijra igényt tartó egyén közt egyenlően felosztván a folyó 1866-ik évi nyugdíj-osztalék egész évre tesz 43 frt 30 krt, mely összeg, valamint a gyámpénzek is félévi részletekben a nyugdijasoknak az illető helybeli lelkészek utján azonnal kézbesittetni fognak, mihelyt ők a kiállítandó nyugtákat az itteni főegyházmegyei Hivatalnak felktildik. Ezen nyugtáknak az alapszabályok 26. §-a értelmében a helybeli lelkész aláírásával kell ellátva lenni, ki mind a nyugdijasok, mind a gyermekek életbenlétét és erkölcsös magaviseletét tanúsítani tartozik, úgyszintén azon körülményt is kifejteni, váljon a nagyobbkoru gyermekek közt nem találtatnak-e olyanok, kik valami alkalmazás vagy férjhezmenés által gyámpénzre többé igényt nem tarthatnak. Eme kétségbevonhatlan tények által az intézet üdvös voltának és életrevalóságának már eddig is elegendő jeleit adta. Annál sajnosabb tehát, hogy mind ezek daczára a tanitók közül mégis számosan találtatnak, kik az intézet kiszámithatlan áldását annak keletkezte óta egykedvüleg venni látszanak, s megfeledkezve saját családjuk és pályatársaik jövőjének érdekéről az intézetet nemcsak filléreikkel gyámolítani, de még tagjaivá lenni sem iparkodnak. Az elemi tanitók összes száma a kalocsai főegyházi megyében jóval meghaladja a háromszázat, s közülök ez ideig alig százötvenen Íratták be magukat az intézet tagjai sorába, s még a tagok nem csekély része is az intézet pártolásában lankadni kezd; mert harmincznégyen tagdij-illetékökkel több évre, ezeken kivül pedig a mult 1865 évre huszonötén még most is hátralékban vannak. A kedvezőtlen időviszonyok és pénzszűke ugyan jelenleg nyomasztólag hatnak valamint minden egyes családra, ugy az elemi tanitókra is; de ha tekintjük azon körülményt, hogy e főegyházmegyében az elemi tanitók más egyházmegyei tanítókhoz képest átalában jobb évi fizetéssel vannak szervezve, ha más egyházmegyékben, hol hasonló nyugdij-intézetek léteznek, a tanitók nagyobb tagdijakat is képesek fizetni, alig képzelhető, hogy a kalocsai főmegyében az évi jövedelmek kellő beosztása és okos megtakarítása mellett a csekély évi tagdijt a tanitók legnagyobb része minden férezhető vagyoni megerőltetés nélkül az intézet pénztárába rendesen be nem fizethetné, ugy hogy nem kivánok túlságosat, midőn azon ohajtásomat fejezem ki : vajha minden tanitó kellő pártolásra méltatván az áldásos intézetet annak tagjai sorába egész készséggel iratná be magát s évi tagdiját rendesen befizetné ! Ugyanazért jelen körrendeletemmel, mely minden elemi tanitónak kézbesítendő és a tanitói tanácskozmányokban egész terjedelmében felolvasandó lészen, komolyan felhívom az összes elemi tanítókat, hogy a folyó évben tartandó kerületi tanácskozmányok alkalmával a nyugdij-intézetet hőn felkarolván, annak felvirágoztatása fölött bővebb eszmecserébe bocsátkozzanak, egymást az intézet érdemlett pártolására kölcsönösen buz-