Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1864

Index

- 79 a) Hogy a községbeliek közös úrbéri legelőik egyarányos részét, ba ez termelésre alkalmas, vagy ba avval nem birnak, közös pénzen kibérlendö föld területen, a helyi viszonyokhoz képest alkalmasbnak találandó őszi vagy tavaszi vetést tegyenek, azt közös erővel feltakarítsák, s a termést a községi takarék-magtár alapjául betegyék. Vagy b) hogy a községi lakosok földbeli birtokuk arányához képest, kenyérnek való terményük egy kis részét, például egy hold után egy egész- vagy félvékát a takarék-magtárba beadják. Vagy c) mi leginkább ajánlható a községek lakosai egy társulatot képezve adójuk arányához képest, évenként bizonyos illetéket például minden forint után 3—4 frtot új év napján egy közös alapba befizetnének, s ezen összeg a mindenkor kész s biztos viszszafizetést teljesitő legközelebbi takarékpénztárba gyümölcsözés végett behelyeztetnék, s egyedül csak azon esetben, ha elemi csapások vagy terméketlenség következtében súlyos kenyérszükség állana elő, vétethessék belőle annyi pénz ki, melyből a községbeliek terményszükséglete fedeztethessék. Ezen alap azonban semmi más czélra ne használtassák. d) Minden községben, a legbecsületesebb, értelmesebb s tehetösb helybeli lakosok közül egy takarék-magtári bizottmány, mely a végrehajtást intéző gondnokon kivül még négy tagból állana, választandó, mely a községi jegyzőnek mint egyszersmind a gondnoki számadás vezetőjének közbenjöttével intézze ezen intézet teendőit. Tanácsadás és őrködés végett a helybeli lelkészek megbizandók. e) Azon községben, hol már takarék-magtárak léteznek, annak rendbehozására , vagy kellő rendbentartására hasonló bizottmány alakítandó , — melynek legelső feladata szigorú leltárt készíteni, a takarék-magtár követelő és szenvedő állapotát világlatba hozni, s folyvást fentartani, az aggályos követeléseket törvényesen biztosítani. f) Miután a tapasztalás szerint sok helyt a községbeli Egyháztanácsok felügyelete alatt fennálló takarék-magtárak leginkább vannak kielégítő állapotban, ott, hol ez a helybeli viszonyokhoz képest czélszerübbnek mutatkozik, ilyenek alakítására lenne a figyelem irányzandó, s a fentebb javaslott módok közül a helybeli viszonyokkal s a községbeli lakosok szabad önkénytes kivánataival leginkább egyező mód leend a takarék-magtár alapítására használandó. 3. Miután a több évi tapasztalás azt igazolta, hogy a takarék-magtárak üdvös kihatását leginkább az csökkentette, mert aránytalanul súlyos kamatok vétettek, s éveken át ugyan egy kikölcsönzö félnél meghagyott tartozások a súlyos kamatokkal terheltettek meghagyandó, hogy a kamat a kölcsönvett terménynek egy évre legfeljebb %-dát tehesse, s az minden aratás után a kölcsönvett mennyiséggel együtt viszszatérittessék. 4. Egyébiránt a községi magtárak alapitási s kezelési alapszabályait átalánosságban s kormányszékileg meghatározni azért nem lévén czélszerü, mert azokra nézve