Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)

Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 1. ) A magyar erdészeti kultúra Mária Terézia koráig

- Aki más fáját ellopja, annak 1 Ft büntetést kell

fizetni.- A bírák az esküdtekkel havonta végig járják a

falut, és ha a tűzveszélyes kéményeket a tulajdonos nem rendezi, kötelesek ledöntetni.- „Mikor pedig Isten makkot ád, 1 Ft bírság alatt

tiltatik, hogy senki szolgája az makkot ne rázza, póznával ne verje, egyéberánt, ha ez ellen tanáltatik magának tulajdonítsa büntetését.’’- A vadalma és a vadkörte kivágása is tiltott.11

A közbirtokosok erdőkezelési utasításaira jellemző az 1647-ben kiadott nagykázméri közbirtokosok erdőrendtartása, amely 8 pontból állt.

1. Itt is először erdőbírót választottak.

2. A jobbágyok sem tűzi- sem épületfát nem

vághattak, a földesurak épületfát vágathattak, de csak erdőbírói engedéllyel.

3. A konyha erdejéből is tilos volt a makkfák

kivágása.

4. Legeltetés közösen és a kijelölt erdőben megengedett.

5. Az utakat közösen kellett karbantartani.

6. Az állattartóknak is megtiltották az élő gally

szedését.

7. Az erdőben szigorúan tilos tüzelni.

8. Minden tulajdonos egy-egy erdőkerülőt adott

az erdő őrzésére, ezek beosztását az erdőbíró végezte.12

Az 1669-ben kiadott sennyei közbirtokosok erdőrendtartása is hasonló a Csicserihez, azzal a különbséggel, hogy itt már az egyik tulajdonos erdőispán titulust kapott az erdőbíró helyett és az erdőkerülőt hajtónak hívták, továbbá a hársfa faragás is a tilalmi listára került.

Az 1690 körül készült óvári közbirtokosok rendtartása szerint: paraszt embernek tilos a favágás, és a nemes is csak a „Fő-kerülő” útmutatása

11 Tagányi Károly: Magyar erdészeti oklevéltár I. kötet 347. o.

12 Tagányi Károly: Magyar erdészeti oklevéltár I. kötet 462. o.-20-