Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)
Rádi József: Erdőrendtartások Magyarországon - 1. ) A magyar erdészeti kultúra Mária Terézia koráig
Tagányi Károly: Magyar erdészeti oklevéltár I. kötet XVI. Tagányi Károly: Magyar erdészeti oklevéltár I. kötet XVII gon ércolvasztó kohókat üzemeltetni, amelyek a fafogyasztást rendkívüli mértékben megnövelték. Emiatt a kohókat az erdőkben építették, és ha a fákat a közelben már kivágták, a kohót beljebb vitték az erdőbe mindaddig, amíg vizet és fát nem találtak. Még a 16. században is elhagyott kohók éktelenkedtek a bányaerdőkben.7 Az új rend egyik korai jele volt, hogy 1558-ban a királyi nyílt parancs a bányák közelében levő erdőkben megtiltotta a sarjakra kártékony kecskék legeltetését, továbbá kötelezővé tette a bányákhoz közeli erdők különleges őrzését. 1563-ban a bányaerdők királyi biztosai javasolják az állandó erdőrendtartás bevezetését. 1565-ben el is készült az első erdőrendtartás (Waldordnung) a rezervált erdők leírásával, melyet az udvari kamara adott ki. Mintáját az 1561-es, hallstadti erdőrendtartás jelentette, mely számba véve az erdők kezelésében tapasztalt hanyagságot és visszaéléseket, igyekezett célszerűbbé tenni a bányaerdők használatát. Főként a vágástervek készítésére, a vágások elhelyezésére és végrehajtására, a kivágásra kerülő törzsek alacsony tuskóval történő döntésére, a magtermő fák fenntartására tartalmazott előírásokat.8 Az 1563. évi XXII. te. részben kiindulása lett a későbbi, alapvető erdészeti jogszabályainknak. Az erdőbirtokos városok is igyekeztek erdeiket jövedelmezővé tenni. Erről tanúskodó első adat 1563-ból való, és Kassa városáról szól. (A várostól távolabb lévő erdők kihasználását helyezte előtérbe, illetve a házépítéshez szükséges zsindely helybeni felhasználását sürgette, az eladás helyett.) Több város erdőrendszabálya ismert ebből az időszakból: Rozsnyó (1574), Nagybánya (1592), Debrecen (1642), Máramarossziget (1652), Torda (1670), Pozsony (1674). A szabad királyi városok erdeire jótékonyan hatott a magyar kamara
