Lakatos Andor (szerk.): A kalocsai érseki uradalom erdőinek kezelési utasítása a 18. század végén - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 14. (Kalocsa, 2017)
Bevezető - 4. ) A forráskiadvány szerkezete, tartalma
4.) A forráskiadvány szerkezete, tartalma Olearius Vilmos 18. század végi erdőutasításának kiadása nem csak a kalocsai érseki uradalom története szempontjából érdekes, ez a dokumentum a magyarországi egyházi birtokok és levéltárak körében is unikális, igen korai helyi szabályozásnak tekinthető. Mivel kevés hasonló forrás közlésére vagy feldolgozására került sor az eddigiekben, megfelelő elhelyezéséhez és értelmezéséhez nagy segítséget nyújt Rádi József tanulmánya a következőkben (Erdőrendtartások Magyarországon). A magyar erdészeti kultúra fejlődésének áttekintése mellett itt a korszak egyházi erdőrendtartásairól is képet kaphatunk, és a kalocsai uradalmi erdők korabeli leírását is megtalálhatjuk. A latin nyelvű forrás közléséhez az eredeti kézirat képét is felhasználtuk, az átírás szövegét a megfelelő hasábok mellé illesztve. Az eredeti jelleg érzékeltetése mellett ez a megoldás az átírás közlését is egyszerűsítette, hiszen külön lábjegyzetek és magyarázatok nélkül is jól láthatóvá váltak az eredeti szöveg formai sajátosságai (áthúzásai, javításai és rövidítései, vagy éppen a számozás hibája) az átírt szövegek mellett. Az így kialakult, kéthasábos „latin oldalak” párjain, a túloldalon a magyar fordítás és grafikus illusztráció kapott helyet. A szöveg széles körű használhatósága érdekében a magyar változat elkészítése alapvető követelmény volt, de azt is meg kell jegyeznünk, hogy a fordító számára komoly kihívást jelentett a több mint kétszáz éves szakszöveg jól érthető megfogalmazása napjaink magyar nyelvén. A téma sajátosságai mellett ui. az időbeli távolság sem lebecsülhető, jól látható ez, ha pl. beleolvasunk Mária Terézia erdőrendeletének fentebb már említett, 1770-es magyar nyelvű kiadásába. Ettől a szövegtől távol áll a 2017-es fordítás eredménye, amely olvasó-lektor, erdész és fordító nyelvi szempontjainak egyeztetésével és türelmes együttműködésével született. A terjedelmes szöveg áttekinthetőségét, használatát kívántuk segíteni a forrás „tartalomjegyzékével”, amely az egyes paragrafusok-pontok rövid tartalmi összefoglalásával készült, és alkalmat ad a böngésző olvasásra, a gyorsabb tájékozódásra is. Az egész könyv tartalmának használatát segítik a mutatók, lehetőséget adva az előforduló személynevek, helynevek, tárgyak-fogalmak keresésére és rövid meghatározására. A könyvet díszítő illusztrációk a sorok mögött rejlő élet látványos jelei. A felhasznált grafikákat és fotókat „erdőközeli” emberek készítették a Duna mentén, nagyrészt az egykori érseki birtokok területén. Jól érezhető rajtuk az évszázadok óta folyamatosan elhaló és megújuló erdő élővilágának tisztelete és szeretete. Fontos kapocs ez is az Olvasó felé, hiszen mindazokban, akik ezt a könyvet forgatni, használni fogják, valószínűleg ott munkál ez az érzület.-14-
