Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)

C. SEGÉDLETEK - II. Szűz Mária kultuszához kapcsolódó egyházművészeti emlékek a Kalocsai Főegyházmegyében - művészettörténeti áttekintés

C.69. A kalocsai Szent József (másnéven Zárda-, vagy Iskolanővérek) temploma tabernákulumának bal oldalán látható dombormű: „Angyali üdvözlet”

C.70. A kalocsai Szent József (másnéven Zárda-, vagy Iskolanővérek) temploma tabernákulumának jobb oldalán látható dombormű: „Jézus születése”

Kari Rösner tervei alapján 1860-ra készült el a kalocsai iskolanővérek neoromán stílusú temploma és zárdája. A főoltárarchitektúrát szintén az ő elképzelései alapján építették.

1 ' ser 1859-ben festett főoltárképenek központi alakja a templom tituláris szentje, a gyermek Jézust kezében tartó Szent József. Jobbján a fiatal anya, Mária látható, aki tiszta életét jelképező liliomágat tart a kezében. József bal oldalán Dávid király hárfázik, akinek a „házából” Jézus származott. A háttérben hagyományos öltözéket viselő férfiak állnak. Egyik kezében búzakévét tart, mely Jézus megváltásban betöltött szerepére utal, aki az élet kenyere lesz. A másik férfi kezében kormánypálca és kis dézsa látható, ami szintén utalás Jézus üdvtörténetben betöltött szerepére. A főoltárszerkezet két domborműve az angyali üdvözletét és Jézus születését ábrázolja. A főoltárkép és a domborművek egymáshoz kapcsolódva jelenítik meg Jézus megtestesülésének történetét. A főoltárarchitektúrába épített tabernákulumban, az Oltáriszentségben valóságosan jelenlévő Jézus pedig az ég felé, Istenhez emeli az imádkozó lelkeket.Viszonylag „fiatal” alapítású a templom Fatimái Szűz tiszteletére állított kegyoltára, mely 1945-ben készült.327

A kalocsai iskolanővérek több zárdát, oktatási intézményt és ezeken belül kápolnákat működtettek. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatását követően a hívek az itt használt liturgikus felszereléseket, egyházművészeti emlékeket a helyi templomokba, plébániákra próbálták átmenteni, több-kevesebb sikerrel.

C. 71. A kalocsai Szent József templom „Fatimái Szűz Anya” mellékoltárképe

327 A kép születéséről több történet is fennmaradt. Az egyik szerint a kegyoltár állítására akkor került sor, amikor az 1945-ben, a Kalksburgból a kalocsai jezsuita rendházba került Pámer László (1865-1951) neves jezsuita művészettörténész elmesélte egy érdekes álmát az iskolanővérek főnöknőjének, M. Aquina anyának. Álmában a nővérek temploma zsúfolásig tele volt zarándokokkal, akik a Fatimái Szűz Anya itteni kegyoltárához jöttek imádkozni. Ezután a főnöknő megbízta a létesítendő oltár képének megfestésével Szentgyörgyvári M. Palládia nővért. Egy másik elbeszélés szerint Pámer László atya Kalksburgban gyakran imádkozott a jezsuita kollégium „Mater Admirabilis” kegykép előtt. 1944 őszén elutazása előtt itt kapott ima közben sugallatot, hogy Kalocsára érkezve az iskolanővérek ottani templomát a Fatimái Boldogasszony kegyhelyévé tegye. Kalocsán elmesélte ezt az akkori főnöknőnek, M. Aquina anyának, aki megbízta Palládia nővért, hogy fesse meg a kegyképet. Palládia nővér aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójaként éppen vizsgái közepén volt állítólag egy hét alatt festette meg a Fatima Szűz Anya képét. A kompozíció közepén a hosszú, fehér ruhát viselő, felhőn álló Szűzanya látható kék és arany háttér előtt. Lángsugaras, tövises ágakkal körülfont Szeplőtelen Szívéből ezüstös sugárnyalábok indulnak ki minden irányba.

A Fatimái Szűz Anya tiszteletére mind a mai napig, május és október között, minden hónap 13-át követő vasárnap szentmisét tartanak a kalocsai Szent József templomban.

281 6.) BÉCSI AKADÉMISTÁK MUNKÁI KUNSZT ÉRSEK IDEJÉN