Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
A jelentések fentebb már említett, 1951-es összegzésekor érezhető büszkeséggel írták, hogy a Kalocsai Főegyházmegyében Szűz Mária tisztelete igen erős, a nép lelkében él. A középkori gyökerek említése után a 18. századból elsősorban a három egyházmegyés Mária-kegyhely születését hangsúlyozták (Baja-Máriakönnye, Hajós és Doroszló, utóbbi Trianon után határon túli területre esett), majd a 19. századtól a társulatok, egyesületek működését, a rózsafüzér imádkozását emelték ki. Ékes tanúbizonyságként értékelték, hogy az 1948-as Mária-év Baján tartott, egyházmegyei rendezvényein kb. 100 ezer hívő vett részt. Valóban igen jelentős szám ez, ha figyelembe vesszük az egyházmegyei sematizmusok statisztikai adatait, melyek szerint akkoriban az egyházmegye területén 240 ezer római katolikus hívő élt, és a lakosság teljes létszáma sem érte el a 300 ezret. A jelentések gazdag, sokoldalú adatállománya véleményünk szerint megerősíti, hogy a 18. századi alapokon egy új korszak köszöntött be a Mária-tisztelet terén az 1850-1950 közötti száz évben az egyházmegye területén, és gazdag tárgyanyagával, megújuló képi világával, szokásaival, társulataival, egyesületeivel ez a korszak, ez az örökség vált meghatározóvá a 20. század számára. A helyi folyamatokat természetesen alátámasztották a világegyházban történtek, jól illeszkedett mindez a pápák törekvéseihez, és szépen keretezte a folyamatot a teológia terén két Mária-dogma ünnepélyes kihirdetése Rómában, 1854-ben és 1950-ben.28 A forrás jelentőségét növeli, hogy az adatgyűjtés az említett évszázados folyamat csúcsán, ugyanakkor mégis korszakhatáron, fordulóponton történt. A kommunista hatalomátvételt követő egyházpolitikai küzdelmek, a „klerikális reakció” megsemmisítésére tett erőfeszítések elkerülhetetlenül töréseket okoztak az egyház szervezeti-intézményes működésében, és előbb-utóbb változásokat eredményezett mindez az emberek vallási életében is. 1950-ben a Mária-enciklopédia kezdeményezése az összes magyarországi egyházmegyét érintette, joggal feltételezhetjük tehát, hogy országos szintű adatgyűjtés indult, melynek eredményét teljes egészében érdemes volna felkutatni és feltárni. Bár az eredeti cél az enciklopédikus, összegző szövegek készítése volt, ma már nyilvánvalóan a jelentések teljes szövegének közlésére érdemes törekednünk, ahogy azt elsőként 2010-ben, a Győri Egyházmegye területére vonatkozóan megtették.29 A szövegek közlését követhetné az adatok összehasonlító rendszerezése, elemzése, mely véleményünk szerint jó néhány tudományágat érinthet, és számos kutatási lehetőséget tartogat. 3.) A jelentések értékelése, felhasználásuk lehetőségei 28 Szeplőtelenül fogantatott, azaz létének első pillanatától kezdve mentes az eredeti bűntől (1854, Ineffabilis bulla, IX. Pius pápa). Halála után nemcsak lélek, hanem test szerint is fölvétetett a mennybe (1950, Munificentissimus Deus konst. XII. Pius pápa). 29 A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványának címe: „Oltalmad alá futunk” Mária-enciklopédia 1950. Perger Gyula (közreadja) 2010. 223 o. (Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 12.) A.) BEVEZETŐ 20
