Lakatos Andor (szerk.): Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11. (Kalocsa, 2015-2016)
A. BEVEZETŐ
2. ) A plébánia területén lévő oltárképek, templomi festmények, szobrok (a templomon kívüliek is) Szűz Mária életének milyen mozzanatát jelenítik meg? Kiknek az alkotásai, milyen időkből valók, milyenek a méreteik, van-e különös művészeti értékük? 3. ) A plébánia területén kik írtak (teológusok, történészek, költők, zenészek) műveket, énekeket, melyekkel hozzájárultak a Mária-kultusz fejlesztéséhez. (A művek címét, kiadásának idejét, helyét, esetleges kéziratokat is.) 4. ) A régi Mária-kultusz nyomai hol és milyen alakban találhatók fel. (Pl. a szombat megtartása, májusi, októberi ájtatosság.) 5. ) Milyen ájtatosságok, búcsújárások (hová, mikor, milyen okból) vannak szokásban a Szentszűz tiszteletére? Kalocsa, 1950. december 4. József sk. érsek”5 Ugyanezen a napon, december 4-én válaszolt Grősz érsek korábbi felkérésére dr. Szedlay István kanonok, a Kalocsai Érseki Hittudományi Főiskola prodirektora. Tájékoztatása szerint a tanári kar szeptemberi értekezletén a mariológia tárgyában járatos, bizalmi személyként dr. Angeli Ottót jelölte ki, aki dr. Udvardy József és dr. Mojzes Péter teológiai tanárokkal együtt vállalta, hogy közreműködik az enciklopédia szerkesztésében.6 Az említett személyeket - Szedlay javaslatának megfelelően - Grősz József érsek 1951. február 26-án nevezte ki a vállalt feladatra, s egyben az addig beérkezett adatszolgáltatások egy példányát is megküldte nekik feldolgozás céljából.7 1950. december közepétől az Érseki Hivatalban egy jegyzéket vezettek a beérkezett jelentésekről, s a kimutatás alapján egy hónap múltán, 1951. január 20-án figyelmeztető leveleket is küldtek a kerületi espereseknek, kérve a hiányosságok pótlását. A felszólítások hatására februárban még sok jelentés érkezett, de az összesítő lista szerint a kép így sem lett egészen teljes, közel húsz plébánia és helyi lelkészség neve mellett ui. nem szerepel érkezési dátum, az adatszolgáltatás itt úgy tűnik, elmaradt. A jelentést beküldő helyek aránya 5 Litterae Circulares ad Venerabilem Clerum Archidioecesis Colocensis et Bacsiensis Anno 1950. Dimissae. VIII. 48.0. 7549/50. számú közlés 6 Szedlay István (Budapest, 1895.01.05. - Kalocsa, 1964.04.09.) 1922-től a Nagyszeminárium tanulmányi felügyelője, 1923-tól a Kalocsai Hittudományi Főiskola rendes tanára. 1927-től a Nagyszeminárium spirituálisa, 1948-1950 között rektora, majd 1950-51-ben a Hittudományi Főiskola prodirektora (szó szerint igazgató helyettese, valójában igazgatója, mivel a director cím tiszteletből az érsekeket illette, s az intézményt a valóságban a prodirectorok vezették). 1944-től tiszteletbeli, majd rendes kanonok, 1947-től haláláig székesegyházi főesperes. Angeli Ottó (Baja, 1902.05.16. - Kalocsa, 1991.10.21.) 1928-tól tanított a Kalocsai Hittudományi Főiskolán, 1947-től a Nagyszeminárium lelki igazgatója, liturgiái tárgyú cikkek szerzője, az Országos Liturgikus Tanács tagja, 1965-től az Egyházmegyei Liturgiái Bizottság elnöke. A főiskolán dogmatikát és liturgikát tanított, az intézmény megszűnéseköltözése után, 1951-től főszentszéki ügyész Kalocsán. 1946-tól tiszteletbeli, majd később rendes kanonok, halála előtt nagyprépost. Udvardy József (Bácsalmás, 1911.02.16. - Szeged, 2000.01.10.) 1942-től a Nagyszeminárium prefektusa, a Hittudományi Főiskola tanára, 1945-51 között a Főszékesegyházi Könyvtár könyvtárosa. 1951 után a Szegedre költöző Hittudományi Főiskola tanára maradt, fundamentális dogmatikát és egyháztörténetet tanított. Számos egyháztörténeti munkapublikáció szerzője. 1957-től Jánoshalma plébánosa, majd 1969-től tabborai címzetes püspök és Csanádi apostoli adminisztrátor, 1975-től Csanádi megyéspüspök, 1987-ben felmentéssel nyugalomba vonult. Mojzes Péter (Baja, 1912.01.06. - Budapest, 1974.01.21.) 1943-tól a Budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa, 1949-től a Kalocsai Hittudományi Főiskola tanára, az intézményben morális- és pasztorális teológiát tanított. 1951 után számos helyen kisegítő lelkész, ill. 1953-ban szegedi teológiai tanári kinevezést is kapott. Hosszú betegeskedés után, 1970-től nyugdíjas, haláláig Rákosszentmihályon segédkezett. 7 KFL.I.l.a. Cultus Sanctorum, Mária-enciklopédia, 7586/1950. sz. A feldolgozáshoz mintaként a nagyváradi egyházmegye magyarországi részének Magyar Kurírban megjelent ismertetőjét is elküldték, ld. 1147/51. sz. alatt, csatolva. 11 11 1.) A MÁRIA-ENCIKLOPÉDIA ÜGYE KALOCSÁN
