Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltára - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 7. (Kalocsa, 2013)
I Bevezető: Főpapi életmód a 18. sz. második felében, Patachich Ádám kalocsai érsek 1784-ben kelt inventáriumának tükrében - I.9. A főpapi élet színterei: a kalocsai érseki palota, a hajósi kastély és Patachich érsek pesti lakásának berendezési tárgyai
1.9. A főpapi élet színterei A kalocsai érseki palota lakótereinek berendezése feltehetően már a belső dekoráció készítésének idején vagy már korábban megindult, amikor az épület egyes részei beköltözhetővé váltak. Az inventáriumból nem derül ki, hogy hozott-e Patachich érsek magával Nagyváradról bútorokat és egyéb tárgyakat. Könyvtárának költöztetését Katona István említi: „Mikor én 1780-ban a könyveknek az új könyvtárba való átszállítása ügyében Kalocsán vendégeskedtem...”54 Az érseki palota jelenlegi bútorai között egyetlen olyan darab van, amit a Kalocsán élő hagyomány Patachich érsek nevével kapcsol össze. Ez pedig Christoph Wolff francia műbútorasztalos 1770-es években készült komódja. A fennmaradt történet szerint ezt a bútort a benne lévő egyházi ruhákkal együtt az érsek a palotába való beköltözésekor kapta Mária Teréziától. Az inventáriumban több keményfából készült komód is szerepel, de egyedül a hajósi érseki kastély leltári tételeinél találhatunk intarziás díszítésűeket. Feltételezhető, hogy a hajósi kastély az 1766-1767-es Batthyány-féle átépítésbővítés után új bútorzatot kapott, s a „Mária Terézia ajándékának” tartott komód ekkor került ide. A komód 1770 körüli készítési ideje ezt látszik alátámasztani. A kvalitásos, nagy értéket képviselő bútor aztán egy későbbi időpontban átkerülhetett Kalocsára. A 18. század folyamán a hazai kastélyokban csökkent a falak bevonására alkalmazott textilek szerepe, főleg azért mert a kor divatját követve a belső tereket aranyozott stukókkal keretezett faltükrökkel díszítették, vagy ha olcsóbb megoldást kerestek, akkor színes papírtapétával vonták be.55 Kalocsán mégis azzal találkozhatunk, hogy az érseki lakosztály egyes szobáit kárpittal vonták be, ebben talán Patachich érsek kényelmes, meghitt hangulatú lakóterek utáni vágya mutatkozott meg. Az érseki lakosztály előszobájának falait piros brokáttal díszítették. Nappali szobája egyik falát piros brokát borította. Dolgozó- és hálószobájának falait zöld színű kárpit díszítette, ennek anyagát nem nevezte meg az inventárium készítője. A barokk belső tereire jellemző reprezentatív, dekoratív díszítményekkel, falfestményekkel, stukkódíszekkel, műmárvány falborítással találkozhatunk az első emelet közösségi funkciót is betöltő tereiben: kabinettszoba, kápolna, díszterem. A kabinettszoba falait borító „boiserie” ritkaságnak számított Magyarországon, hiszen itt nem volt nagy hagyománya a „teljes faburkolatnak”.56 Az inventárium megjegyzése szerint a kabinettszoba falait „berakott” (azaz intarziás) asztalosmunka díszítette (Die Wänd sind mit eingelegter Tischlerarbeit geziehret.). Padlóján is ugyanolyan intarziás elemekkel díszített parketta látható. A fatáblák készítési helyére vonatkozóan semmilyen adatot nem közöl a leltár. Erre vonatkozóan más források sem állnak rendelkezésünkre. A fatáblák intarziái, az egyes részletek kidolgozása, a minták térhatását adó fekete gravírozása, az intarziás díszek részleteinek (levelek, virágok, madarak) finom színei komoly mesterségbeli tudásról árulkodnak. Ezek a technikák ismertek voltak ugyan a hazai mesterek előtt, de együtt sosem alkalmazták őket. A fatáblák 1988-as restaurálását végző Szentgyörgyi Thoma megállapítása szerint a fatáblák míves volta és a kivitelezés finomsága, a minták közötti hasonlóság alapján feltételezhető, hogy Európa egyik vezető bútormanufaktúrájában, a neuwiedi Roentgen-manufaktúrában készültek. A hajósi érseki kastély helyiségeit dekoratív hatású, finom, könnyed, virágos-füzéres rokokó díszítőfestés borította. A díszterem falain tükrös-pilaszteres tagolású műmárvány felületek láthatóak. Az inventáriumban szereplő bútorok alapvetően kétféle jelzővel fordulnak elő, utalva faanyagukra: kemény- vagy puhafa (hart vagy weich jelzővel). A kalocsai, hajósi és pesti érseki lakosztály, a kalocsai rezidencia előkelő vendégei számára fenntartott első emeleti vendégszobák bútorzatának nagy része keményfából (pl.: harter Tisch, azaz keményfa asztal) készült. Egyes esetekben fafajtákat is említ a leltár, mint pl. mahagóni, török mogyorófa. Az inventáriumban előforduló bútoroknál gyakran szerepel az intarziás díszítésre utalás (eingelegte, ausgelegte), ill. a kalocsai érseki palota első emeleti egyik vendégszobájában olyan asztal szerepel, melyet szobrászati munka („Bildhauer Arbeit) díszített. Az intarzia berakások rendszerint dió-, diógyökér-, jávor-, paliszander- és tiszafából készültek a korszak bútoraira.57 54 Katona. 239. o. 55 Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest, 1943. 319. o. 244. o. Ld. továbbiakban Voit. 56 Voit. 202. o. 57 Szabolcsi Hedvig: Régi magyar bútorok. Budapest, 1954. 125 o. 34. o. Ld. továbbiakban: Szabolcsi. 23
