Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltára - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 7. (Kalocsa, 2013)
I Bevezető: Főpapi életmód a 18. sz. második felében, Patachich Ádám kalocsai érsek 1784-ben kelt inventáriumának tükrében - I.9. A főpapi élet színterei: a kalocsai érseki palota, a hajósi kastély és Patachich érsek pesti lakásának berendezési tárgyai
1.9. A főpapi élet színterei bükk vagy diófafurnér borította a bútortestet (corpus), mely a hazai gyakorlatnak megfelelően főleg fenyőből, ritkább esetben dióból készült. Ezek az ülőbútorok általában már könnyedebbek voltak, mint barokk elődeik, kartámláik pedig finom ívűek. Az ülés magassága és a támlarészek egymáshoz való helyes aránya biztosította a kényelmes ülést.60 Az inventáriumban szereplő ülőbútorok zömében kárpitozottak voltak, a kárpit anyagának megnevezésénél brokáttal, atlasszal, damaszttal és plüssel61 találkozunk, ill. több esetben említ a leltár fekete, piros és sárga színű bőrhuzatot. A kárpit különlegesen szép fajtája volt a brosírozott kárpit, amikor a minták szépségét beleszőtt fémszálakkal fokozták.62 A kárpitok és a nádazott bútoroknál használatos párnák színe (Rohrsessel, von Rohr geflochtene Cannapé és az olyan kanapék, amik feltételezhetően szintén nádazottak voltak, mivel párnáikkal együtt vették fel a leltárba) zöld és vörös volt. A bőrrel bevont ülőbútoroknál sárga és fekete szín is szerepelt. A kanapék, fotelek és székek feltételezhetően garnitúrákat alkottak egy-egy helyiségben, pl. a kalocsai érseki lakosztály nappali szobájában összeírt kanapé után szereplő 12 fotelnél a „ugyanaz” (gleiche) megjelölés szerepel. A kemény- vagy puhafából készült tárolóbútorok között különböző méretű és rendeltetésű szekrények szerepelnek: ruhásszekrények (Kleider Kasten, Messkleider Kasten), komodók, több ajtós kis szekrénykék (weicher langer Kasten mit 3. Thürl, azaz puhafából készült, hosszú, három ajtós szekrény) és pohárszékek. A francia eredetű alacsonyabb fiókos szekrény, a komód, a 18. századi lakóterek jellemző bútordarabja volt.63 Az inventárium csupán csak az anyagára, díszítésére vonatkozóan szolgál információkkal. Arra vonatkozóan, hogy hány fiókosak voltak, nem tartalmaz adatokat a leltár. A pohárszékben tartották a terítéshez, tálaláshoz szükséges tálakat, tányérokat, különféle poharakat és kancsókat, s egyben ezek reprezentatív bemutatására is szolgált. A tárolószekrény jellegzetes darabja volt az éjjeli szekrény, amiben az éjjeli edényt tárolták. Ilyen bútorral találkozhatunk a hajósi kastély érseki lakrészének hálószobájában. A 18. század közepén jelentek meg hazánkban is az emeletes írószekrények. Általában két- három emeletesek voltak. A felépítmény rendszerint fiókos komódon állt. A háromemeletes írószekrények középső része foglalta magába a kulccsal zárható, lehajtható írólapot, felső részüket pedig két fióksor között elhelyezkedő, közepén ajtóval lezárt, tabernákulumra emlékeztető fülke alkotta. (Ezt a típust erről a jellegzetes részről tabernákulumnak is nevezték.) A furnérozott darabokat intarziával, a kevésbé díszes, tömörfából készült darabokat, pedig faragással díszítették.64 Az inventáriumban szereplő daraboknál egyes esetekben csak az írószekrény (Schreib Kasten) megjelölést találhatjuk. A kalocsai érseki lakosztály dolgozószobájában pl.: mahagóni írószekrény (Schreib Kasten von Machoni Holtz) állt. A kalocsai érseki palota második emeletén feltehetően az érseki adminisztrációban dolgozók, az érsek közvetlen környezetéhez tartozók laktak. Az itt található szobákban több írószekrényt is összeírtak, ami mindenképp valamifajta szellemi tevékenység végzését jelentette ezekben a helyiségekben. A kalocsai érseki palota második emeletén, a könyvelő szobájában két írószekrényt is felvettek a leltárba: egy dupla, négy ajtós és egy kétajtós változatot (Doppelter Shriftenkasten mit 4 Thüren, Schriftenkasten mit 2 Thüren). A hajósi kastély első emeleten lévő, 20-as számú szobájában lakkozott írószekrényt (laquierte Aufsatz Kasten) jegyeztek fel. A hajósi kastély első emeletén helyezkedett el a gyógyszertár elnevezésű helyiség. Itt is több emeletes szekrényt leltároztak be. Ezekben tárolták a különféle gyógyszereket és itt kapott helyet az úti patikakészlet is (weicher Kasten mit Aufsatz mit vershiedenen Medicinen unbrauchbar, Reis Apothecken, Harter Kasten mit 2 Aufsatz). 60 Szabolcsi. 33. o. 61 Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, 1972. Plüss, félbársony: vastag felbolyhozott selyem-, gyapjú- vagy pamutszövet. 1110. o. Brokát: arany- v. ezüsttel átszőtt nehéz selyemszövet. 157. o. Atlasz: mintás szövésű, fényes felületi hatású selyemszövet. 69. o. Damaszt: lenből, pamutból, esetleg selyemből mintásán szőtt kelme. 218. o. 62 Brossírozás: a mintákba fémszálakat szőttek, de takarékos módon, úgy hogy csak a mintákat díszítették vele és a nem a textil teljes felületét. 63 Szabolcsi. 93 o. 64 Szabolcsi. 33-34. o. 25
