Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek 1784-es hagyatéki leltára - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 7. (Kalocsa, 2013)
I Bevezető: Főpapi életmód a 18. sz. második felében, Patachich Ádám kalocsai érsek 1784-ben kelt inventáriumának tükrében - I.6. Patachich Ádám érsek pesti lakása - I.7. Kertek és vadasparkok az inventáriumban
1.7. Kertek és vadasparkok az inventáriumban szükséges volt, akár az egész tájat „átszabták”. A főúri lak, a körülötte művészien megformált kert mind-mind a megrendelő hatalmát és gazdagságát hirdette. A kalocsai érseki palotát körülvevő kertekről a Főegyházmegyei Levéltárban őrzött tervlapok tanúskodnak, valamint a hagyatéki leltár is tartalmaz néhány adatot róla. A hajósi kastély kertjéről nem maradtak fent tervrajzok, viszont nagyon gazdag információk olvashatóak róla az inventáriumban. Az első adatot a kalocsai érseki palota kertjére vonatkozóan a Batthyány érsek által Oszwald Gáspártól rendelt 1774-es tervrajz tartalmazza. A kertet Oszwald elképzelése szerint fal veszi körül, a négy sarkon négyzet alaprajzú pavilonok állnak. A palota kapujához középrizalitjával azonos szélességű sétány vezet. Az épület előtti labdagyepen gyepes parterek láthatóak. A parterek szintkülönbsége egyfajta játékosságot, mozgalmasságot mutat. A rezidencia tömbje mellett két oldalt két-két fasor húzódik, közöttük pedig gyepes parterek és díszmedencék láthatóak. Nem derül ki, hogy Oszwald milyen kertet tervezett az épület mögötti udvarra, ezt a részt üresen hagyta a tervlapon. A tervlap címe szerint az épület mögött fekvő, távolabbi területen egy több mint száz öl hosszúságú nagy kert került volna kialakításra.42 Batthyány József esztergomi érseki kinevezése után távozott Kalocsáról, a terven szereplő rokokó kert pedig soha nem valósult meg. A következő adatok a kalocsai érseki palota kertjéről az inventáriumban olvashatóak. A leltár tulajdonképpen felsorolja a kalocsai kertészlak ill. az új kertben (In neuen Garten) található kertészkedéshez szükséges eszközöket. Sem növényekről, sem más egyéb kerti tartozékról nem esik szó. Patachich érsek néhány év alatt a rezidenciához méltó kertnek legfeljebb csak a „csíráit” teremthette meg. Vályi András „Magyar Országnak leírása” című 1799-ben megjelent művének második kötetében a kalocsai érseki palotához tartozó kertről megemlíti, hogy Patachich Ádám létesíttette. Valójában ez inkább csak szerény kezdetet jelentett, hiszen Patachich érsek alig fejezte be a palota középső épülettömbjének és keleti szárnyának építését és a belső dekorációt, súlyos betegsége megakadályozta a további munkálatok folytatásában. Az első katonai felmérés 1783-ban készült szelvényén is csak a palota épülettömbje szerepel kert nélkül.43 Arról, hogy később milyen kert emelhette az érseki lak fényét, Talherr József tervlapjai árulkodnak.44 A rezidencia bővítése során, amikor is a nyugati szárny felépült, a Talherr készítette tervrajzon az építendő nyugati szárny mellett látható a palotát körülvevő kert is. Az alapvetően geometrikus elrendezésű kertet fal veszi körül, a négy sarkán négyzet alaprajzú pavilonok állnak, az épület közvetlen közelében szerényebb kialakítású, szegély nélküli gyepfelület szerepel. A második katonai felmérés 1858-ban készült szelvényén a kalocsai érseki lak körül a Talherr elképzeléseit tükröző kert látható.45 Patachich Ádám idején a legszebb, legrendezettebb kerttel a hajósi érseki kastély bírt. Kertjét feltehetően Batthyány érsek idején alakították ki. A hajósi kertről nem maradt fent semmilyen képi ábrázolás, tervrajz. A kert növényeit nagy igénnyel válogatták össze, erről tanúskodnak az inventáriumban felsorolt egzotikus növények. A különleges növények meghonosítása, eredményes termesztése emelte a kert fényét. Az inventárium a kertészlaknál (Beym Gartner) a kerti szerszámok mellett számos egzotikus növényt és cserjét sorol fel: 238 citromfát és gyümölcsfát, 4 aloe verát, 19 leandert, 54 külföldi növényt (ausländishe Gewächsse), 1 yucca gloriosa-t (pálmaliliom, az inventáriumban gucca gloriosa), 16 gránátalmafát, 2 tarót vagy tárót (Colocasia, az inventáriumban Collocasea), 2 babérlevélfát, 2 golgotavirágot, 2 pálmacsemetét, valamint 600, szegfűk számára készült földes edényt (Erdene Geshierr). A növények elhelyezésénél gyakran szerepel még a fából készült, vaspánttal összefogatott dézsa. A növények feltehetően ezekben teleltek át, és a jó idő elérkeztével kerültek kiültetésre, vagy egyes fajták, pl. a szegfűket edényeikkel együtt tették ki a kertbe. 42 KFL.VIII.3.a. Kalocsa-Kastély 1. Oszwald Gáspár tervrajza. 43 . Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Budapest, 2008. 278 o. 126. o. L. továbbiakban: Fatsar 44 KFL.VIII.3.a. Kalocsa-Kastély 3-4. Tallherr József tervrajzai. 45 Fatsar. 126. o. 19
