Fischerné Grócz Zita - Lakatos Adél - Matula Imre (szerk.): Krisztus követségében. Missziók és misszionáriusok - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 5. (Kalocsa, 2010)
A katolikus hitterjesztés történetének rövid áttekintése
5 mukra érthetetlen és veszélyes, esetleg lazító vallási szektát láttak. Az e korban élő keresztények és hithirdetők számos üldözésnek voltak kitéve, nem egyszer életükkel fizettek Krisztus megvallásáért. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott Nagy Konstantin császár megtérésével. A 313-as milánói ediktumban engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlását és megtiltotta üldözésüket, majd 325-ben Niceában hivatalosan is a Római Birodalom államvallásává tette a krisztusi hitet. Ezzel végleg lezárult a keresztények 300 éves üldöztetése. A Katolikus Egyházban mindmáig a Niceai Hitvallást vallják meg a hívek. Kr. u. 500-ra a Nyugat-Római Birodalom lakosságának egy jelentős része már keresztény volt. Köszönhető ez annak is, hogy a Meroving dinasztia frank királya, Klodvig 498-ban felvette a katolikus hitet. A kereszténység terjedésének üteme 500 után lelassul, mivel felbomlott a Nyugat-Római Birodalom, amely területének egyes részein ariánus és pogány barbár törzsek éltek. Jelentős szerepet játszottak a kontinensen az akkor már keresztény ír- és Brit-szigetekről érkező hittérítők is. Egyik legkiemelkedőbb alakjuk az ír Szent Kolumbán bencés szerzetes volt. Ekkor még a bencés az egyedüli szerzetesrend Európában, főként ők végezték a missziós tevékenységet. A 7-8. századi arab előretörés az iszlám hitet tette uralkodó vallássá az addigi keresztény területek különböző részein, főként a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és az Ibériai-félsziget déli részén. Kis Pippin azonban megállította terjeszkedésüket a 8. század második felében. A frank Nagy Károlyt, aki a Karoling-dinasztia tagja volt, 800 karácsonyán III. Leó pápa római császárrá koronázta. Ezzel az uralkodó a pápai hatalom mellé állt és legyőzve az ellenHEINR1CH PANTALEON: Omnium regum Francorum. Bázel, 1574. ALEXANDER DONATUS: Constantinus Romae liberator poema heroicum. Róma, 1640.
