Fischerné Grócz Zita - Lakatos Adél - Matula Imre (szerk.): Krisztus követségében. Missziók és misszionáriusok - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 5. (Kalocsa, 2010)
A jezsuiták és a kalocsai iskolanővérek kínai missziós tevékenysége 1922-1950 között
27 Nehezebb helyzetben voltak a külmisszióban, azaz a már keresztényeket számláló településeken élő jezsuiták, akik innen látogatták a környékükön lévő ötven-száz falut, s végezték a hívek lelki gondozását. Állandóan úton voltak, s mindig ott étkeztek, azon a helyen, ahol éppen tartózkodtak. A tamingi misszió lakossága nagyon szegény volt, mindennapi betevőjüket sokszor a zsír és rántás nélküli kölesleves sózott répaszeletekkel és az üres, gőzölt gombóc jelentette. Szarvas Miklós és Lischerong Gáspár úgy próbálták meg elkerülni a betegségeket, hogy ha esetleg húst tettek eléjük, evőpálcikákkal megpiszkálták az ételt, mintha ettek volna belőle. Időnként a misszionáriusok hivatalosak voltak díszebédekre, amiket ünnepi alkalomból rendeztek a helyi elöljárók (mandarinok). A meghívást nem illett visszautasítani, mert jóindulatuktól nagyban függött a misszió sorsa. Lischerong Gáspár 1933-ban vett részt egy fogadáson, ahol mint írja, a dinnyemag volt a legelőkelőbb csemege. Az ilyen ünnepi étkezések másik kedvelt, de a szerzetesek által rettegve várt étele az Ezeréves vagy más néven százéves tojás volt. íme a receptje: Ezeréves tojás receptje (gyakran százéves tojásnak is nevezik) (12 személyre) Hozzávalók: 24 db kacsatojás, 6 evőkanál só, fél liter víz, 30 evőkanál fahamu (fenyőfából), 6 evőkanál oltott mész. 1. Keverjük el a sót a vízben, majd adjuk hozzá a fahamut és az oltott meszet. Jól keverjük össze. 2. Ezzel a masszával vonjunk be minden (előzőleg forró vízben megmosott) tojást fél centiméter vastagon, vigyázva, hogy az egész felületüket befedje. 3. Valamilyen száraz anyagba, pl. rizsbe forgassuk be a tojásokat, hogy később ne ragadjanak össze. 4. Vegyünk egy akkora lefedhető fazekat, amelyben a tojások elférnek, és helyezzük bele őket. Fedjük le jól és tegyük hűvös helyre. 5. Három nap múlva vegyük ki a tojásokat, és fordított sorrendben tegyük vissza, hogy a felsők most alulra kerüljenek. Ezt ötször ismételjük meg. A tizenötödik nap után már nem kell tovább forgatni. Még egy hónapig lefedve tároljuk. 5. A 45. napon kész a tojás. Ekkor vegyük ki, óvatosan szedjük le a héjukat. Jól mossuk le. Hámozzuk meg és vágjuk negyedekbe. Az így elkészült tojásoknak zöldessárgának és kocsonyás állagúnak kell lenniük. Előételként szokás fogyasztani. Jellegzetesen kínai étel, amelyhez hasonló Európában nem található. Kínai mindennapok a tamingi misszió területén Az 1857-es alapítású észak-kínai francia misszió területe, mely Hopej tartomány déli részén helyezkedett el, az I. világháború után felosztásra került. Ennek közvetlen oka az volt, hogy a 20. század elejétől kezdve a nagy kiterjedésű misszióban komoly utánpótlási problémákkal küzdöttek a champagne-i rendtartományhoz tartozó jezsuiták. A magyar jezsuiták a Sárga-folyó középső folyásának völgyében fekvő területet kapták.
