Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)

A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 2. Tóth Tamás: Az ifjú Patachich Ádám -út a püspöki székig (1716-1759)

2.) Tóth Tamás: Az ifjú Patachich Ádám... (1716-1759) Goricát 1749. november 19-én.65 1 751. december 9-én a besenyői (Beksin) főesperesi stallumot kapta meg, amelyet 1759-ig meg is tartott.66 Patachich Ádám megtartotta nemesi hadi kötelezettségét is, így katonákat szerelt fel az itáliai és bajor hadjáratokhoz67 a Mária Terézia trónjáért folytatott osztrák örökösödési háború (1740-1748) idején. Ezekben az években a horvát Országgyűlésben (Generalis Congregatio Statuum et Ordinum Regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae) is aktivan tevékenykedett, gyakran harmadik nagybátyjával, Lajossal (1700-1766) vagy a család más tagjaival együtt. 1743- ban jelen volt az új bán beiktatásánál.68 1747 és 1748-ban küldöttként Bécsben járt el.69 1748-ban már egy katonai megbízatásáról is tudunk,70 amely négy évig tartott.71 Előbb Kostajnica parancsnoka volt, majd 1749-ben már Dubicáé,72 ahol még mindig folyt a török elleni hadviselés.73 Ugyanebben az évben egy bizottságnak is a tagja volt, amely az ország határait revideálta,74 és képviselte más nemesekkel együtt a horvát rendeket egy peres ügyben.75 1750-ben egy másik bizottságban is részt vett, amely a Kamarával tárgyalt,76 és ekkor már mint alezredest említik Dubicában.77 Két másik kanonokkal együtt sikerrel tudta képviselni ennek a helynek a sorsát a Zágrábi Káptalan első három méltóságával szemben is.78 1752-ben, azaz a novi-i választott püspökké való kinevezése után, még egy bizottság munkájában részt vett, amely Karlovác és Varasd sorsát is befolyásolta.79 Ezeknek az ügyeknek a részleteiről azonban sajnos nem maradt ránk sok adat. Ezek után kétség nélkül kijelenhetjük tehát, hogy az élet többféle szektorában tett szert tapasztalatokra Patachich Ádám ezekben az években, sőt a szokásos egyházi feladatokon túl még katonai funkciót is betöltött. Mária Terézia meghívta az 1751 -es Országgyűlésre,80 ahol Klobusiczky Ferenc zágrábi püspök (1748-1751; kalocsai érsek: 1751-1760) oldalkanonokjaként vett részt.81 A királynő Patachichot, mivel kiváló képességei feltűntek Kercselich A. B., Annuae 1748-1767. Zagrabiae 1901. (= Monumenta Spectantia Historiam Slavorum Meridionalium XXX., Scriptores IV.) 31. 66 Ibid. 76sk.; A Zágrábból éppen elhelyezett és egyben választott Kalocsa-bácsi érsektől, Klobusiczky Ferenctől (Zágráb: 1748-1751; Kalocsa: 1751-1760) kapta a kinevezést, amely feszültségeket okozott a Káptalannal. A kanonoki testület ugyanis vitatta az áthelyezett püspök jogát a kinevezésre. Ibid. 72-85.; Királyi Könyvek 45.92. 67 Királyi Könyvek 45.92. 68 Prothocolla Generalium Congregationum Statuum et Ordinum Regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. Zaklucci Hrvatskog Sabora. Comp. J. BUTURAC et al. Zagrabiae/Zagreb 1958-1980. IV. 368. 69 Ibid. V. 223., 240., 253. 70 Ibid. IV. 307sk„ 340.; V. 283. 71 Királyi Könyvek 42.166. 7“ Prothocolla VI. 3. 73 Dubica várát (a ma Bosanska Dubica), még 1539-ben foglalták el a törökök. A város csak a XVIII. század végén szabadul fel végleg. Dubica. In: Magyar Nagylexikon. 6. Főszerk. ÉLESZTŐ L. Budapest 1998. 808. 74 Prothocolla VI. 3. 75 Ibid. VI. 48. 76 Ibid. VI. 99., 108. 77 Ibid. VI. 99. 78 Kercselich 43sk. 79 Prothocolla VI. 239. 80 Kercselich 65. 81 Katona S. II. CXCI. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom