Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)

A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 2. Tóth Tamás: Az ifjú Patachich Ádám -út a püspöki székig (1716-1759)

A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK

alapította 1552. augusztus 31-én kelt Dum sollicita kezdetű bullájával. Az intézetet kezdettől fogva a jezsuiták vezették, és azt ünnepélyesen 1552. október 28-án nyitották meg, Szent Simeon és Szent Júdás Tádé ünnepén a római Sant’Eustachio templomban. Az Egyház nagy reformátora, XIII. Gergely pápa (1572-1585) alapította újra a Kollégiumot 1573. augusztus 6-án kelt Postquam Deo placuit bullájával. Ugyanő létesítette a Collegium Hungaricumot is egy volt germanikus növendék, a jezsuita Szántó (Arator) István (1540- 1612) kezdeményezése nyomán az Apostolid muneris sollicitudo bullával 1579. március 1- én. A két kollégiumot anyagi nehézségek miatt kellett egyesíteni. Az Ita sunt humana, 1580. április 13-án kelt bulla indította útjára a mai Collegium Germanicum et Hungaricumot, amely hamarosan a trienti típusú egyházreform vezető papnevelő intézete lett.

A XVIII. század lett aztán Kollégium fénykora.27 Csak ha egyedül a magyar Szent Korona alá tartozó egyházmegyék megyéspüspökeit nézzük, elég világossá válik ez a kijelentés:28

Egyházmegye

Periódus

Összes

CGU

%

Esztergom

1695-1799

6

3

50

Kalocsa

1696-1817

8

7

87,5

Eger

1699-1799

4

4

100

Nyitra

1696-1804

7

4

57

Győr

1696-1802

5

1

20

Pécs

1687-1799

7

2

28,5

Vác

1689-1795

10

5

50

Erdély

1696-1815

13

5

38,5

Várad

1681-1802

10

6

60

Veszprém

1687-1802

7

3

43

Csanád

1700-1828

7

4

57

Zágráb

1694-1827

9

4

44,5

Zengg-Modrus

1698-1833

10

1

10

Szerém

1698-1771

8

2

25

Bosznia29

1699-1805

7

1

14,5

Összesen

46 %

Ezek szerint a megyéspüspökök majdnem fele Rómában végzett ebben az időszakban. Kalocsa 8 főpásztorából mindösszesen csak Batthyány József érsek (1760-1776) nem végzett tanulmányokat az Örök Városban: ő atyja befolyása és családja neve révén, magánúton szerezte meg a szükséges ismereteket.30

27

Bitskey I., Hungáriából Rómába. A római Collegium Germanicum Hungaricum és a magyarországi barokk művelődés. Budapest 1996. (=Italianistica Debreceniensis. Olasz Felvilágosodás és Romantica Kutatóközpont Monográfiák 2.) 84sk.

28 Vö. az adott egyházmegyék sematizmusainak vonatkozó részével, ill.: VÉGHSEÖ T., Ágoston Benkovich OSPPE

(1630/31-1702) e la riforma cattolica nell'Ungheria. [Megjelenés előtt.] II. függelék.

29 ., ,

Boszniát és Szerémet 1773-ban egyesítették, onnantól Diakovári Egyházmegyének hívják. Első püspökét (1773-1805) statisztikai megfontolásokból a boszniai püspökök közé soroltuk.

Katona S. II. CLXIV.; Kollonich László érsek (1787-1817) pedig nem a „hungarikus“, hanem a „germanikus“ részről érkezett, mivel eredetileg bécsi egyházmegyés volt.

18