Lakatos Adél (szerk.): Patachich Ádám érsek emléke - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 4. (Kalocsa, 2005)
A. A konferencia előadásai-tanulmányok - 1. Adriányi Gábor: Patachich Ádám korának egyháztörténete
A.) A KONFERENCIA ELŐADÁSAI - TANULMÁNYOK plébániát szervezett. Érdemeit Róma is elismerte. 1717-ben XI. Kelemen pápa bíborossá nevezte ki. Utóda, Patachich Gábor 1733-ban már megalapította a papnevelőt és 13 plébánia mellett 8 jezsuita atyával missziókat folytattatott egyházmegyéjében és székvárosában. A székesegyház alapkőletétele alatta, 1735-ben történt, feladatát, mint írta, abban látta, hogy a rábízott egyházmegyét a Szent Tridenti Zsinat üdvös határozataihoz igazítsa. Építő munkáját Csáky Miklós (1747-1751), Klobusiczky Ferenc (1751-1760) és Batthyány József (1760-1776) folytatta. Batthyány egymaga 20 plébániát szervezett és az új püspöki palota építésébe is belefogott. Az ő örökébe lépett Patachich Gábor unokaöccse, Patachich Adám, akiről a jelenlegi konferencia szól, és akinek előző állomáshelyét, a váradi püspökséget 1776-ban el kellett hagynia. Nem akarok ünneprontó lenni, de a történész az igazságot nem hallgathatja el. Magát a történetet két forrásból lehet rekonstruálni. Az egyik Kari Ditters von Dittersdorf önéletrajza, amit élete végén, mint a boroszlói hercegpüspök zenekarának karmestere és komponistája írt, a másik a bécsi katonai levéltár, a Kriegsarchiv vizsgálati jegyzőkönyve. Ditters azt írja, amikor Patachichot kinevezték váradi püspöknek, felkérte őt Bécsben, állítson fel számára egy zenekart és jöjjön azzal udvari szolgálatra Váradra. Ditters meg is felelt a megbízatásnak és a váradi zenei élet motorja lett. De ebben a zene- és énekkarban a kor szokásának megfelelően kevésbé erkölcsös személyek is voltak, így pl.: kasztráltak is. - Ráadásul Várad egy katonai gamizón székhelye is volt és az ezred kapitánya, a fiatal, könnyűvérű Hohenlohe herceg a szenvedélyes szórakozásoknak is élt. A vadászatok, szórakozások után a táncmulatságok, színházi, kissé frivol előadások szakadatlan láncolata a püspöki udvarban a zenészekkel folytatódott, ami megbotránkozást keltett, főként mivel ezekre ádventi és böjti időben is sor került. Egyszóval a herceget és a püspököt Bécsben feljelentették. Mária Terézia igen nagy súlyt fektetett a püspökök feddhetetlen életére - ha egyházpolitikájában a terézianizmusnak nevezett jozefinista eszméket is követte- és ezért a hadseregnél egy vizsgálatot rendelt el. Mint ennek jegyzőkönyve bizonyítja, a vád - ha túlzott is - nem volt egészen alaptalan. így tehát a királynő elrendelte az involvált zenészek eltávolítását, a zenekar feloszlatását Váradon és a herceget és a püspököt áthelyezte. így bukott Patachich - mint mondani szokták - felfelé és lett kalocsai érsek. Zenekarra többé nem gondolhatott, a főegyházmegyében volt elég tennivalója. Erről azonban a következő előadásokban hallunk. 14
