Lakatos Andor (szerk.): A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923 - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 3. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye papsága (1777-1923)
B. 4.) APÁTSÁGOK, APÁTOK 4.) APÁTSÁGOK ÉS APÁTOKA KALOCSA-BÁCSI FŐEGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN/ ABBATIAE INTRA COLOCENSIS ET BÁCSIENSIS ARCHI-DIOECESIS AMBITUM OLIM FLORENTES, ET ABBATUM HODIERNORUM NOMINA (1777-1923)7 4.1.) SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT ÁBRÁN!/ ÁBRAHÁMI APÁTSÁG/ ABBATIA B. M. V. DE ABRAM/ABRAN, SEU ABRAHAM alias ÁBRÁM-MONOSTRA (1777-1923) Az apátságot ciszterci szerzetesek számára, feltehetően 1270 körül Mózes nádor alapította testvérével együtt, bizonyos Dalacha folyó mellett, egy ugyanilyen nevű településen. Később sem folyó, sem falu nem volt ilyen néven ismert, volt viszont ilyen nevezetű erdő az érsekség bogyiszlói birtokán, és Ó-Sükösdtől nem messze egy ősi apátság romjai a -19. sz. közepén még láthatóak voltak. A mohácsi vész után az apátság elenyészett, javai világi kézre kerültek.8/Evmd&to Anno 1270(1778) 1272(1844) 1263 (1880) Ord. Cisterciensium, fundata 1272 a Moyse (Moys) Palatino, huius Fratre Com. Alexandro, aliisque cognatis penes fluvium Dalacha in eiusdem nominis possessione. Licet autem neque pagus neque fluvius Dalacha amplius existant, existit tamen ad possessionem A-Eppalem Bogyiszló sylva hoc nomine insignita, et haud procul a possessione O-Sükösd rudera vetusti coenobii visuntur. Abbatia hac per cladem mohacsianam exstincta, bona eius subin ad manus secularium devenerunt. (1854) Joannes Filo Abbas, Metr. Eccl. Strigoniensis Canonicus (1777-1788) vacat (1789-1793) Josephus Comes a Sermage de Szomszédvár (1794-1833) Vice-Archi Diaconus et Parochus Liberae Regiae Civitatis Zagrabiensis, SS. Theologiae Doctor (1794) Cathedralis Ecclesiae Zagrabiensis Canonicus (1796) Proto-Notarius Apostolicus (1798) Convictus Regii Zagrabiensis Regens (1800) ac una II. Comitatuum Zagrabiensis et Varasdinensis Tabulae Judiciariae Assessor (1804) vacat (1834-1836) Ladislaus e L. B. Barkóczy de Szala Metropolitanae Ecclesiae Agriensis Canonicus et I. Tabulae Regiae Praelatus (1837) vacat (1838) Emericus FARKAS Cathedralis Ecclesiae Alba-Regalensis Canonicus, 7 Az apátságok és prépostságok eredetéről, történetéről hosszabb, kb. 1-2 oldalas történeti összefoglalók először az 1844-es sematizmusban szerepeltek. Ezek a szövegek 1848 után eltűntek, 1854-től rövidebb, kb. egy bekezdésnyi lélegzetű írások váltották fel őket, melyek egészen 1879-ig tovább öröklődtek. 1880-ban újra hosszabb írások találhatók, történeti tanulmány jelleggel, bibliográfiai hivatkozásokkal, feltehetően Városy Gyula volt a szerzőjük. Ezután viszont a történeti bevezetők eltűntek, a továbbiakban csak az apátságok-apátok neve szerepelt a sematizmusokban. A történeti bevezetők láthatóan kezdettől fogva használták Katona István munkáját az egyházmegye történetéről (Stephanus Katona: Historia Metropolitanae Colocensis Ecclesiae I tt. Colocae, 1800), melynek első része 2001-ben magyar fordításban is megjelent A kalocsai érseki egyház története címmel. (Fordította Takács József, a fordítást ellenőrizte és sajtó alá rendezte, az előszót és a kiegészítő jegyzeteket írta THOROCZKAY GÁBOR. Szerkesztette ROMSICS Imre. Kalocsa, 2001. 303 o.) Mivel az említett munka jegyzetei összegzik az újabb kutatások eredményeit, és jelzik a kapcsolódó szakirodalmat, az apátságok és prépostágok történetével kapcsolatos további tájékozódáshoz ajánljuk, s a jövőben az egyszerűség kedvéért Katona István nevével, a megjelenés évével és egy oldalszámmal hivatkozunk rá. 8 Nem biztos, hogy valóban az egyházmegye területén feküdt, feltehetően inkább pécsi egyházmegyés volt. ld. Katona István 2001.44.o. 115. jegyzet. 55 I
