Lakatos Andor (szerk.): A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923 - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 3. (Kalocsa, 2002)
C) A Főegyházmegye területi tagolódása és plébániái (1777-1923)
C. 3.) PLÉBÁNIÁK LEÍRÁSA 3.) A PLÉBÁNIÁK LEÍRÁSA/ CATALOGUS PAROCHIARUM BEVEZETŐ A plébániák leírása mindvégig a sematizmusok igen hangsúlyos, tejedelmében is jelentős részét alkotta. Eredetileg főesperességenként, illetve espereskerületenkénti csoportosításban (azon belül alfabetikus rendben) szerepeltek, de az idők során mind a kerületi besorolás, mind a nevek változtak, így az utólagos közlés az alábbiakban már egyszerűen alfabetikus rendben történt (melynek alapját a kor végén használatos névváltozat jelentette). Az egyes plébániák/helységek neve után a sematizmusokhoz hasonlóan mi is megjegyeztük az adott település városi rangját (oppidum, civitas), ha ilyen megjegyzés nem fordult elő, akkor rögtön a névváltozatok felsorolása következik. A névváltozatok után (illetve azok hiányában rögtön a név után) az espereskerületi beosztás ismertetését találjuk. Az eddig említett, „azonosító jellegű” adatok utáni információk már teljes egészében a sematizmusok által évről-évre közölt módon és sorrendben következnek. Elsőként a plébánia alapításának és az anyakönyvezés kezdetének éve, ahol talán meglepő lehet számunkra, hogy egyikből-másikból időnként több változatot is találunk. Ennek oka az első esetben az, hogy az alapítást több eseményhez is köthették (templom építése, helyben lakó lelkész megjelenése, anyakönyvezés kezdete stb.), az anyakönyvek esetében pedig más-más időpontban kezdhették a kereszteltek, egybekeltek és meghaltak könyveinek vezetését, s nem mindig volt egyértelmű, hogy melyik évet választották (a legkorábbit-e vagy feltétlenül valamelyik anyakönyv-típus vezetésének kezdetét). Végül, de nem utolsó sorban nem szabad kizárnunk a téves adatszolgáltatás és a sajtóhibák lehetőségét sem, számos esetben erre is volt példa. A plébániák alapításának évéhez kapcsolódóan közöltük a jogi besorolás változásával kapcsolatos információkat, itt jeleztük, ha egy település adott évben helyi lelkészségként (capellania localis) vagy később plébániaként szerepelt. Ugyancsak ide kapcsolva, de a lábjegyzetekben olvashatók bizonyos információk egy-egy plébánia alapításáról, pontosabban az azt megelőző időszakról, elsősorban egyházigazgatási vonatkozásban (önállósulása előtt hová tartozott, plébániaként a korai időkben milyen leányegyházai voltak). Ezeknek az információknak a forrása Katona István történetírókanonok 1800-ban kiadott munkája az egyházmegye történetéről.81 A templom titulusának, méreteinek közlése, építésének és felújításának adatai, a plébánia misézési helyeinek, kápolnáinak leírása eredetileg kb. egy bekezdésnyi folyamatos szöveget alkotott, melyet a kegyúr megnevezése, ill. a szertartások alkalmával használatos nyelv jelzése zárt. Ez a szöveg teljes egészében 1855-1915 között volt jelen a sematizmusokban, előtte és utána csak bizonyos részletei, információi. A szövegeken belül természetesen itt is előfordultak adatmódosulások, s a nyelvvel kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy a közölt adat nem értelmezhető az adott település nyelveként, hanem a vallási szertartások alkalmával, a pasztorációban használatos nyelvet jelenti. A közlés tehát inkább csak a plébániához tartozó, katolikus vallású népességre irányadó, és még ott 81 STEPHANUS Katona: Historia Metropolitanae Colocensis Ecclesiae, Pars I. Colocae, Typis Scholarum Piarum, MDCCC. 534 pp. A következőkben Katona István munkájára a szerző nevével és a kiadás évével hivatkozunk (Stephanus Katona 1800.) A 2001-ben megjelent magyar fordítást a 7. sz. jegyzetben már említettük, a plébániák leírása ott az 52-74. oldalon található. 126
