Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
C) Adattár - I. Lakatos Andor: Levéltári kronológia
ADATTÁR hasonlóan közös - állami és egyházi - kezelésbe veszik. Ez a „kétkulcsos” állapot 1957-ig tart. A kettős kezelésben lévő levéltárak alapleltárait az állami levéltárak munkatársai és az egyházi levéltárosok együtt készítik. Az egységes adatlapok kb. iratsorozatok szintjén tekintették át az anyagot (bár a cél a fondok és állagok nyilvántartása volt), a leltár készítése során rendező munkára nem vállalkoztak, így szükségszerűen csak pillanatnyi helyzetkép születhetett, amelyet jelentős mértékben befolyásolt a felmért anyagrészek raktári egységeinek „megfoghatósága”, félismerhetősége. 1950-es évek eleje: A Kalocsai Főszékeskáptalani Levéltárat átköltöztetik ősi helyéről, a Főszékesegyház épületéből az érseki palotába. A következő évtizedekben a levéltár többször is költözik, közben régi irattári rendje felbomlik. 1970. Az Érseki Levéltárat és a Főkáptalani Levéltárat a hatályos jogszabályok értelmében (1969. évi 27 tvr.) szaklevéltárakká minősítik. 1972. Az első főállású levéltáros kinevezése. 1973. A Kalocsai Főszékeskáptalan hiteleshelyi levéltárát a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba szállítják (a hiteleshelyi levéltárak átadását még az 1950. évi 29. tvr. elrendelte). 1983. Az Érsekség átadja a Szabadkai Apostoli Adminisztratúra 1923-1941 közötti hivatali és iskolai iratait a Szabadkai Püspökségnek, a szentszéki iratok továbbra is Kalocsán maradnak. A határon kívülre kerülő anyagból csak az anyakönyvekről készültek mikrofilmmásolatok, a többi iratról csak egy rövid, csomónkénti áttekintő jegyzék áll rendelkezésünkre. Megjelenik az Érseki Levéltár és a Káptalani Levéltár fondjegyzéke a Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei c. sorozat részeként, az Új Magyar Központi Levéltár kiadásában. 1980-as évek második fele: Fém állványzatot (dexion-salgo) kap a földszinti levéltár nagyterme, az egykori szentszéki tanácsterem, levéltárunk jelenlegi anyakönyvi szobája. 1986. Az érseki uradalmi iratok a Városi Tanács kezelésébe kerülnek. Az új intézmény Érseki Gazdasági Levéltár néven a Katona István házban kap helyet, az iratok költöztetése alapszintű rendezéssel egybekötve történik, a munkában a Nógrád Megyei Levéltár munkatársai is segédkeznek. 1987. Megjelenik az egyházmegye plébániai levéltárainak fondjegyzéke a Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei c. sorozat részeként, az Új Magyar Központi Levéltár kiadásában. 1988. A Főkáptalani Levéltár egy második emeleti kis helyiségbe költözik, a kislevéltár közelébe. A káptalani iratok elhelyezése nagyon zsúfolt. Az uradalmi térképtár- az érseki palotából átkerül az Érseki Gazdasági Levéltárba, a Katona István házba. 1990. Megjelenik a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár térképeinek darabszintű ismertetője. A segédlet a Magyarországi Egyházi Levéltárak térképei c. sorozat része. 1992-1994 nyara: Levéltár szakos egyetemi hallgatók nyári szakmai gyakorlatai idején jelentős mennyiségű anyag kerül levéltári dobozokba.
