Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal
X KFL.I.l.a. EGYHÁZKORMÁNYZATI IRATOK kitüntetéseit. Az elválasztás (mármint a királytól és pápától eredő méltóságok külön kezelése) logikus lehetett volna, a valóságban azonban nem működött. Az 1890-es évektől használatba vett Distictiones tárgyszó hamarosan dominált, az apáti és préposti kinevezéseken kívül lényegében átvette a Dignitates anyagát. A megkülönböztetés egyébként is nehézzé vált volna, ha figyelembe vesszük a főkegyúri jog terén 1918 és 1945 után bekövetkezett változásokat. Kis egyszerűsítéssel úgy is fogalmazhatunk, hogy a különféle rangok és ennek adományozásával kapcsolatos iratokat 1890 előtt Dignitates címen iktatták, azután pedig Distinctiones alatt, kivéve egy-két fenntartott ügyet (ezek lettek volna az apáti és préposti kinevezések), de itt is voltak következetlenségek. A fentiek alapján döntöttünk úgy. hogy külön alsorozatokként, de mégis egyetlen sorozatot alkotunk a két címszóból. A kinevezési, adományozási iratok mellett természetesen megtalálhatók a jelölések (s az ezzel kapcsolatos személyes iratok, méltatások és jellemzések), a köszönőlevelek is. a kinevezések kapcsán fizetett taxák befizetésének igazolásai, apáti áldások és eskütételek stb. Egy-egy középkorban létezett apátság apáti címének elnyerése nem minden esetben jelentett puszta címet, komoly jövedelemmel is járhatott, s így alkalmas lehetett lelkészi állomáshellyel nem rendelkező, pl. szellemi, kutató munkát folytató, vagy egyesületi tevékenységet szervező papok fíiggetlenítésére, egzisztenciájuk megteremtésére. Bizonyos értelemben tehát országos szinten „politizáltak” ezekkel a királyi, pontosabban főkegyúri adományokkal. Az egyházmegye területén régen létezett apáti, préposti címek adományozása elméleti kérdéseket is fölvetett, fölmerült az igazolhatóság, történeti hitelesség igénye. Okleveles kutatások során próbálták meg egy-egy méltóság létjogosultságát alátámasztani vagy éppen megcáfolni. Utoljára Udvardy József végzett hasonló elemzéseket, s készített egy összegző tanulmányt e kérdésben. További tagolódás, tételek: • Dignitates 1735-1992, 0,49 ifm • Distinctiones 1892-1992. 0.29 ifm DIMISSIO SACERDOTUM 1734-1992 0,23 ifm Névváltozatok, rokonság: Receptio Sacerdotum, (Személynevek alatt is iktatták, ld. perszonális iratok.) Keresőszavak: papok elbocsájtása, befogadása, excardinatio, incardinatio Nyelv: 1866-ig latin, 1920-tól magyar és latin A sorozat ismertetése: A papi személyek felszentelésükkel egy-egy egyházmegye vagy szerzetesrend keretei közt nyernek alkalmazást, s ezen intézmények elöljárói (püspökök, szerzetesi elöljárók) joghatósága alá tartoznak. Egyházmegyék és működési területek váltása csak az elöljárók engedélyével, azaz elbocsájtásukkal, illetve befogadásukkal történhet. A kalocsai egyházmegyével kapcsolatos elbocsájtások és befogadások (excardinatio, incardinatio) iratait tartalmazza a sorozat. A távozásoknak és érkezéseknek sok oka lehetett. Egy-egy új érsek pl. általában hozott magával „kipróbált”, megszokott munkatársakat, titkárt, segédszemélyzetet. Néhány egyházmegyés pap más egyházmegye területén lévő szemináriumba, egyetemre került tanárnak, de a háttérben állhatott akár fegyelmi ügy is. 53
