Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal
KFL.I.l.a. EGYHÁZKORMÁNYZATI IRATOK szanálását készítették elő, különösen a nyomdája vált veszteségessé. A második világháború után tartósan nehézzé vált a helyzet, egészen az államosításig gépek eladása, dolgozók elbocsájtása volt napirenden. A cégvezető Lukács Márton, az igazgatóság tagjai 1922-ben: Berauer József, Tantos Ferenc, Máté-Tóth Jenő, Tímár Kálmán. 1944-ben: Kerner István, Kujáni Ferenc, Gombos Károly, Komáromy József, Laszczik Ernő. A székhely mindvégig Kalocsa maradt, boltalapítási kísérlet történt még pl. Kiskunmajsán. Kalocsa város és az egyházmegye helytörténete, továbbá az ifjúsági irodalom szempontjából jelentős kiadványok, kiadványsorozatok láttak napvilágot nyomdájában. Az iratok között találhatók jelentések a nyomda, az Rt. éves forgalmáról, anyagi ügyeiről, nehézségeiről és terveiről. Az igazgatótanácsi ülések, közgyűlések jegyzőkönyvei mellett ide helyezték el a dolgozók kérelmeit, fizetésük emelésével kapcsolatos ügyeket is. A cég működését, pl. kölcsönhöz jutását segítő érseki ajánlások mellett a működésre vonatkozó panaszok, a szanálást előkészítő szakvélemények, különféle leltárak, végül 1950-ből az államosítás iratai is megtalálhatók. ÁRVÁK 1763-1951 1,29 ifm Névváltozatok, rokonság: Árvaház, Hadiárvák, Bácsi árvaház, Hajósi árvaház, Horgosi árvaház, Kalocsai árvaház, Zombori árvaház, Zita-alap, Rés Militaris, Orphanatrophia, Domus Orphanorum, Karácsonyi segély Keresőszavak: szociális tevékenység, Kalocsai Iskolanővérek Nyelv: magyar, latin, részletesebben ld. tételeknél A sorozat ismertetése: Az árvák gondozásával, az árvaházak létrehozásával és működtetésével kapcsolatos iratokat tartalmazza a sorozat. Az árván maradt gyermekeket általában az egyes plébánosok vagy gondozóik kérelmére helyezték el az árvaházba. Az igény ezzel kapcsolatban általában nagy volt, így a kérelmező levelek is az iratok nagy részét jelentik. Az iratok az árvaházakba felvettek későbbi sorsát, esetleges áthelyezését, kórházi ellátását is követik. Természetesen nemcsak árvaházi ellátás létezett. Egyházmegyei gyűjtésből, pl. az ún. Zita-alap révén központi pénz plébániákra történő szétosztásával alkalmi segélyezés is történt, főleg az ünnepekhez, karácsonyhoz kapcsolódóan. A plébánosok segítségével mérték fel a rászorulók számát, újabb árvaházak nyitásának igényét, melynek lendületet a múlt század végén a kalocsai iskolanővérek terjedése adott, ők lettek ui. a házak működtetői. Az árvaellátás ügyében az érsekek az illetékes közigazgatási fórumokkal, vármegyei hatóságokkal, később a Népjóléti Minisztériummal is érintkeztek és tőlük a szabályzatok mellé támogatást is kaptak.Az iratanyag főleg a 20. sz-ban, az árvaházak szaporodtával, illetve a második világháború embervesztsége miatt gyarapodott. Ez idő tájt váltotta fel a hagyományos Árvák címszó alatt történő iktatást a Hadiárvák megnevezés, valamint az egyes árvaházak neve. Könnyebb eligazodást jelentett ez a tagolás a nagy mennyiségű anyagban. A következő helységek árvaházai szerepelnek: Bács, Hajós, Horgos, Kalocsa, Zombor. Az elválasztás nem volt következetes, az általános iratok között továbbra is találunk egyes házakra vonatkozó aktákat, s a házak iratai között is előfordulnak csupán Árvák címen iktatott iratok. További tagolódás, tételek: 38
