Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.3. Lakatos Adél: A Kalocsai Főegyházmegyei Tanfelügyelőség
KFL.I.3. KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI TANFELÜGYELŐSÉG KFL.I.3. KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI TANFELÜGYELŐSÉG 5 állag 1858-1952 58,06 ifm Az 1868-as Eötvös-féle népoktatási törvény új alapokra fektette az állami tanügyigazgatást. A népiskolák ellenőrzésére elrendelte a királyi tanfelügyelőségek felállítását, és elismerte az egyes felekezetek iskolafenntartási jogát. Az állami tanügyigazgatás szervezetének kiépülésével párhuzamosan hozta létre a katolikus egyház is a célnak megfelelő saját intézményeit. Haynald Lajos érsek mindig is szívén viselte a népoktatás ügyét, és a törvény megszületése után felkérte a káptalan négy tagját (Lichtensteiger Ferenc, Schreyer János, Schuszter Konstanin és Kubinszky Mihály kanonokokat) az egyházmegye tanügyi viszonyainak felmérésére. Az érsek a részletes jelentések áttanulmányozása után nagy változtatásokat nem tartott szükségesnek. A Kalocsai Főegyházmegyében ui. a tanügyigazgatásnak már 1858-tól kiépült a szervezete, az érseki aulán belül egyházmegyei iskolai főfelügyelő működött, munkáját pedig a kerületi tanfelügyelők (kerületi esperesek) segítették. Haynald Lajos csak annyiban változtatott a régi rendszeren, hogy a főtanfelügyelő mellé hivatalt rendelt és önálló ügykezelést írt elő számára. Ezt a lépést az oktatási intézményekkel kapcsolatos adminisztratív teendők növekedése tette szükségessé. A főtanfelügyelőség feladata lett annak ellenőrzése, hogy az egyes iskolák megfelelnek-e az 1868-as népoktatási törvény előírásainak, és milyen területeket kell még fejleszteni. Az érsek 1873. május 28-án kelt, 896. számú rendeletével állította fel a Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget, a rendelet indoklásában a következő szerepelt: „szükségesnek találtam egy külön hivatalt beállítani és szervezni, melynek személyzete minden egyéb hivatali teendőktől menten egész erejét, tehetségét és idejét kizárólag a népoktatás és növelés fontos ügyének szentelhesse... ” A főtanfelügylőség feladatai közé tartozott a folyamatos kapcsolattartás az egyházmegye iskoláival, pl. nagyobb járványok idején iskolai szünetet rendelt el, jóváhagyta a vizsgák időpontjait, kitüntetésre javasolt, foglalkozott a tanítók személyi ügyeivel, illetményeikkel, nyugdíjukkal stb. A hivatal élén álló főtanfelügyelő rendszeresen végiglátogatta a katolikus oktatási intézményeket és megvizsgálta, hogy betartják-e az 1868-as törvény előírásait, valamint azt, hogy megfelelő módon folyik-e a hitoktatás a közös népiskolákban és az állami tanítóképzőkben. Tevékenységéről jelentésekben számolt be az Érseki Hivatalnak. Az oktatásüggyel kapcsolatosan beérkezett iratokat, kimutatásokat, jogszabályokat az Érseki Hivatal neki adta át véleményezésre, javaslattételre, az iskolaügyeket tehát a továbbiakban a Főtanfelügyelőségnél iktatták. A főtanfelügyelő figyelemmel kísérte a tanítók rendszeresen megtartott tankerületi értekezleteit és a tanítókat összefogó egyesületek tevékenységét. 297
