Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
A) Bevezető - I. Lakatos Andor: Intézményünkről
BEVEZETŐ 2. Alapítványi iratok 1756-1931 19,70 ifm a. Alapítványok létrehozásának iratai 1756-1923 1,70 ifm b. Alapítványi kötetek 1799-1930 2,00 ifm c. Alapítványi számadások 1779-1931 16,00 ifm 3. Gazdasági iratok 1804-1946 23,20 ifm a. Egyes birtokok iratai 1804-1873 0,60 ifm b. Általános gazdasági iratok 1808-1946 6,20 ifm c. Számadások 1834-1944 15,30 ifm d. Gazdasági kötetek, segédletek 1859-1944 1,10 ifm 4. Hiteleshelyi iratok 1735-1934 1,41 ifm a. Protocollumok, jegyzőkönyvek 1745-1894 0,50 ifm b. Iratok, okmányok 1735-1872 0,82 ifm c. Elenchusok, segédkönyvek 1756-1934 0,09 ifm KFL.III. A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár iratanyaga az érseki uradalom, a jószágkormányzóság működése során jött létre. Iratainak évköre a 18. századtól 1945-ig terjed, és kb. 300 ifin terjedelmű. A levéltár alapszinten rendezett, vagyis fondjainak állománya elkülönül. A fondokon belüli rend hiányában pontos évköröket és terjedelmet sajnos még nem tudunk közölni, így egyelőre csak a legfontosabb fondok jelzésszerű felsorolását adjuk: Birtokjogi iratgyüjtemény, Gazdatiszti és prefektusi iratok, Úriszéki iratok, a Jószágkormányzóság, Számvevőség, Főpénztár, Mérnöki Hivatal, Erdőhivatal és Ügyvédi Hivatal iratai. KFL.IV. Az Espereskerületi Levéltár az esperesek tevékenysége során felhalmozódott iratokat jelenti. Jelenleg ezek az anyagok a plébániákon találhatók, gyakran szétszórtan, mivel az esperesi megbízatás nem kötődött egy-egy plébániához, hanem az adott kerület bármely plébánosa elláthatta. Az egyes kerületek iratainak egyesítése, összegyűjtése még a jövő feladata számunkra, egyelőre tehát sem az anyag terjedelméről, sem időhatárairól nem tudunk adatokat szolgáltatni. KFL.V. A Plébániai Levéltár a plébánia-hivatalokban keletkezett iratokat foglalja magába. Nagyrészt ma is az egyházmegye plébániáin találhatók, és általában az 1950- 60-as évekből származó adatszolgáltatások, jegyzékek állnak rendelkezésünkre róluk3. Ezen jegyzékek alapján összesen 117 plébánia mintegy 225 ifm terjedelmű iratanyagára kell gondolnunk, a 18. századtól 1950-ig terjedően. Rendezésük, szükség esetén beszállításuk, biztonságos elhelyezésük az imént említett esperesi iratok leválasztásával Lényegében ezen adatok alapján jelent meg fondjegyzékük (a régi egyházmegyei határok beosztása szerint): A magyarországi katolikus egyház, levéltári anyagának fundjegyzékei 2. rész: Plébániai levéltárak A, B, C kötet. Szerk.: DÓKA Klára. Budapest, Új Magyar Központi Levéltár, 1986-1987. (Magyarországi egyházi levéltárak fond jegyzékei II.) 14
