Lakatos Adél - Lakatos Andor - Szabó Attila (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár Levéltárismertető - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 2. (Kalocsa, 2002)
B) A Kalocsai Érseki Levéltár ismertetője - KFL.I.1. Kalocsai Érseki Hivatal
KFL.I.l.b. PLÉBÁNIAI IRATOK KFL.I.l.b. Plébániai iratok 228 sorozat 1718-1992 202,95 ifm A plébániákra vonatkozó iratok alkotják a Kalocsai Érseki Hivatal fondjának legnagyobb állagát. Terjedelmes sorozatai általában helyszűke miatt kerültek át a levéltárba, és megállapítható, hogy gyakran a raktárakban sem valósult meg az összetartozó iratok együttes tárolása. Bizonyos anyagrészeknél ugyan felismerhetőek voltak a rendezés jelei, de a 20. sz. végére mégis nehezen kezelhetővé vált az anyag: az akták időrendje felbomlott, a széttagoltan tárolt sorozatrészeket nehéz volt áttekinteni, és a helyzetet súlyosbította, hogy megfelelően kialakított raktári egységek híján az iratokat a raktáron belüli költöztetések és a kutatások is szükségszerűen tovább keverték. A rendezés során az első feladatot az egyes sorozatok anyagának egybegyűjtése jelentette, ezt követően került sor a teljesen rendezetlen, egykor talán selejtezésre ítélt - a polcok tetején és egyéb „elfekvő” helyeken tárolt - anyagok válogatására, végül a sorozatokon belüli további egységek, alsorozatok kialakítására és az időrend helyreállítására. Az alsorozatok kialakításánál igyekeztünk figyelembe venni az elmúlt évtizedben tapasztalt kutatói szokásokat, igényeket. Célunk volt egyrészt a kutatószolgálat gyorsítása, könnyítése, másrészt pedig az iratok állományvédelme (jól elkülöníthető anyagrészek esetén megkímélhetjük a sorozatok bizonyos részeit a felesleges mozgatástól és kutatói igénybevételtől). A plébániák és lelkészségek iratsorozatainak kezdő dátuma általában létrehozásukhoz, szervezésükhöz igazodik. A filiák iratait az igazgatásban illetékes plébániánál találjuk, de néhány később önállóvá vált leányegyház sorozata már a jogi státusban történt előrelépés előtt elkülönült, ilyenkor ezeket az „előzményeket” az érintett település anyagának részeként megtartottuk. Az egyes iratsorozatok a főbb történelmi korszakok alapján három részre tagolódnak. Ezek a korszakhatárok nemcsak „politikaiak”, talán még lényegesebb számunkra, hogy az iratok mérete, s így az alkalmazott raktári egységek is ezeken a pontokon változnak, és eltérő az egyes korok iratainak mennyisége, jellege. Az 1867-es időhatár egyébként nyelvi váltást is jelent, ezután fokozatosan meghatározóvá válik a magyar nyelv a plébániai iratokban, ezt megelőzően a latin dominált. Az egységesen, korszakonként kialakított alsorozatokat a terjedelem figyelembevételével tagoltuk további tematikus tételekre. A kisebb terjedelmű, mindössze egy-két raktári egységből álló sorozatok esetében a további tagolást feleslegesnek láttuk, így tételei csak a nagyobb, feudális kori iratokkal rendelkező plébániáknak vannak. A tételek kialakításánál a tartalmi és a formai szempontokat egyaránt figyelembe vettük. Formai szempontok szerint különítettük el például a nagyméretű, táblázatos formában készített jelentéseket és számadásokat, míg tartalmuknál fogva a felmentések és az anyakönyvi javítások ügyeit. Mivel a Szabadkai Apostoli Adminisztratűra irattárát 1941-ben Kalocsára szállították, a bácskai plébániák 1923-1940 közötti iratait 1983-ban történt 122
