Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK kiváltságos adósságképpen, kötelezvény mellett plébánosról plébánosra szálljon. 10-szer: A plébánosok congruája203 és a gyámúri jog204 * érdemében a pécsmegyei határozatok203 elvben elfogadtatván, érsekmegyénkre nézve különösen kivántatott: a) hogy a plébánosok eddigi congruája törvény által biztosíttassák, mi ha nem sikerülne, b) az 1-ső osztálybeli congrua legyen 1600; a második 1400; a harmadik 1000; a káplánoké pedig átalán 400 f[o]r[in]t pjengő] 11-szer: A káplánok külön lakása semmi, a külön önélelmezés pedig csak azon esetre fog a megyei kormány által megengedtetni, ha erre a plébános alapos okot fog szolgáltatni, mely érdemben több apróságokig menő szabályok lőnek elhatározva. 12-szer: A kath[olikus] egylet hő kebellel lön fölkarolva, és a jelenvoltak aláírásával azonnal lehetőleg megtestesítve. Nem különben a Jó és Olcsó Könyvkiadó egylet is buzgón pártoltatott, kegyelmes érsekünk bőkezű ajánlatán fölül 3 alapító, és körülbelül 50 részvényes tagok által. Kiknek száma bizonyára fölebb rugandott, ha márig206 is több plébánosaink híveikkel együtt földönfutókká nem lettek volna, s még többekre - fájdalom - e sors nem várna! 13-szor: „A Religio és Nevelés” egyetlen egyházi lapunknak - holott éjszak-amerikai hitsorsosink, noha számra csak egy millió s néhány százezerén. 16 kath[olikus] lappal bírnak - kellő biztosítására, az egyetemes magyar papságra, a nemzeti zsinat által aránylag kivetendő tízezer pengő forintnyi, megkívántaié tőkéhez járulni, egy szívvel lélekkel késznek nyilatkozott tanácskozmányunk. A ,,Kath[olikus] Néplap” minden magyar ajkú plébániákra a templom pénztárából egy példányban már megrendeltetett. 14-szer: Mindazon rágalmak és ráfogások ellen, mellyek a hírlapokban a kath[olikus] egyház és papsága ellen név nélkül, vagy álnevek alatt, vagy többek nevében szóratnak, ünnepélyes óvás tétetett. A nyilvánosság eme korszakában ilyetén alattomos fondorlatok megvetésnél egyebet nem érdemelvén. 15-ször: A templom- és iskolákban tartandó katecheticai oktatások a trienti sz[ent] zsinat rendelete nyomán (XXIV. ülés, 4-dik fej.) komolyan megszívleltetvén, a közóhajtás odanyilvánult, miszerint a nemzeti zsinat egy, az eddiginél célszerűbb, új káté és bibliai történet kiadását is eszközölné. Hogy a közös iskolák ellen ünnepélyes óvás tétetett, nem szükség említenünk. 16-szor: A nyilvános isteni-tiszteletnek az ősegyház gyakorlati szellemében miképp leendő átalakítása iránt int. Kovács József207 hittanár úr terjedelmesebb javalatot készített, sem hogy most annak részleteibe bocsátkozhassam. Legyen elég csak annyit említni, hogy az úgynevezett szabályszerű szentbeszédek helyett, inkább a homiliák, alkalmi paraenesisek208, (például sz[ent] Márk és halottak napján) szertartásokat magyarázó, főleg pedig dogmatikus szjent] beszédek gyakrabbi tartását és a szentek egyességének lehető gyakorlati megtestesítését kívánjuk. 17-szer: Az elsőáldozás különös ünnepélyességgel, a szülék és keresztatyák s anyák jelenlétében olyképp rendeztetett, hogy valódi gyermekek és szülék ünnepe legyen. 18-szor: Az ájtatos társulatok fölelevenítése érseki megyénkben már néhány évek óta jó sikerrel megkezdetvén, a Mária úgyis mint Magyarország Nagyasszonya szent szívéről nevezett újabban pártoltatott. 19-szer: A böjtre nézve a római szjentjszéktől engedélyt kívántunk eszközöltetni a nemzeti zsinat által, melynél fogva a) szabad legyen a nagyhetet, karácson, pünkösd, sz[ent] Péter és Pál, Nagyasszony és mindenszentek előnapjait kivéve, vaj helyett zsírral élni. b) A szombati böjtöt, melyet a hívek különösen a magyarok Nagyasszonyának tiszteletére szokták 2"'1 congrua: az egyes egyháziak éves illetményének minimuma 2114 gyámúri jog ld. kegyúri jog 2115 ld. A pécsi megyés papság 1848. május 23-i értekezletéről 196-os számú lábjegyzetet. 206 márig értsd mostanáig 21,7 Kovács (Kováts) József 1815. nov. 15-én született Dunaföldváron. 1838-ban szentelték pappá, teológiai doktor, 1848-ban a kalocsai érseki líceum tanára, szentszéki ülnök, a szegények ügyvédje (advocatus pauperum). Később szemináriumi tanár a Központi Szemináriumban, majd Kalocsán. 1854-től kalocsai kanonok. Részt vett az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkálataiban, cikkei jelentek meg a Religioban, Magyar Sajtóban, Idők Tanújában. 1869. júl. 9-én halt meg Kalocsán. (Sehern 1848. index és 91.o.-Lakatos 1998. 139-140. -KÉL.I.l.c. Kováts József) 2118 parainesis: intelem 83
