Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések
II. EGYHÁZI TANÁCSKOZMÁNYOK ÉS REFORMTÖREKVÉSEK II. Egyházi tanácskozmányok és reformtörekvések Az egyház belső viszonyait jellemezve megállapítható, hogy 1848 tavaszán nyílt meg az alsó klérus előtt is a politikai nyilvánosság. Erre mutat, hogy az egyház belső ügyeivel kapcsolatos vitairatok, nyílt levelek nem egyszer már az egyházi felsőbbségnek való megküldés előtt megjelentek a világi sajtóban, jelentős felháborodást keltve ezzel a felső klérus köreiben. Ezen felül a felső egyházfegyelmi kontroll a hirtelen jött fordulat következtében magától értetődően időlegesen meglazult. így a politikai közéletben meghatározóvá vált liberális eszmék is jobban terjedhettek az alsópapság körében. A lelkészkedő klérusra jelentős hatást tettek a tavaszi fordulat jelszavai, céljai és történései. Nem kis hányaduk minden valószínűség szerint tudomásul vette sőt, egy részük örömmel is fogadta, hogy egyházi elöljáróik támogatásukról biztosították a polgári átalakulást és annak szószólóit is. Röviden szedjük csokorba az egyház belső életének átalakítását célzó reform-igényeiket Ezek céljait nézve megállapítható, hogy voltak köztük az egyház nemzeti jellegét erősíteni kívánó, belső működésének hierarchikus szerkezetét demokratikussá átalakítani akaró, és a lelkészek valamint a káplánok életkörülményeinek javítására irányuló törekvések. Ezekhez járultak a papnevelés átszervezését és az egyház fegyelmi rendjének enyhítését célzó követelések is. Hasonló követelések a kalocsai egyházmegye alsópaságának körében is megfogalmazódtak. Ehhez a tárgykörhöz tartozik az espereskerületekben jelentkező alsópapi reform törekvések bemutatása. A szentszék még áprilisban utasította az alespereseket, hogy az érseki rendeleteknek megfelelően a főespereseket mindenkor kellő időben hívják meg a kerületi gyűlésekre, ezzel kívánva kordában tartani a jelntkező liberális erőket. A kerületek közül csak a felső tiszait emeltük ki. Tesszük ezt egyfelől a terjedelmi korlátok okán, másrészt éppen azért, mert ez a kerület nagyon karakterisztikus nézeteket képviselt az egyház belső viszonyainak átalakítása kapcsán. Ez tükröződött az érsekkel folytatott iratváltási sorozatban. Ennek csak az első lépéseit közölte a korabeli egyházi sajtó, de további menete a levéltári dokumentumok nyomán végig követhető. Az általunk vizsgált espereskerületi anyagokban egyébként a reform törekvések és a rájuk való reakciók szempontjából ez volt a legteljesebben kirajzolódó kép egy adott kerület és elöljárója közötti kommunikációban. Ennek első mozzanata a felső-tiszai esperes kerület megyei zsinatot követelő május 1-jei beadványa. 23. A két héttel későbbre datált, Bécsből érkező érseki válasz elfogadja a megyei zsinat szükségességét, már csak azért is, mert az érseki helynök május 3-i levele is arról tudósítja, hogy az egyházmegye papságának többsége is ezt követeli. 24. Ennek ismeretében kéri Nádasdy a hónap közepén a helynököt a megyei zsinat meghirdetésére. 25. Ugyanakkor meg is feddi a felső-tiszai kerület klerikusait a beadvány tiszteletlen hangneme és bizonyos, nem egyházias szellemű, követelései miatt. 27. A június 6. espereskerületi ülésen a kerület lekészei május 1-jei kérelmük sértőnek érzett kitételei miatt félreértésre hivatkoznak, s az érseket biztosítják hűségűkről. 30. Nádasdy válaszában örömének ad hangot, hogy a kerület papjai megbánták botlásukat. 3U Egy ugyancsak a júniusi kerületi ülésen született beadványban azonban az alsó klérus egyik régi igényét kívánják teljesíteni, amikor a plébánosnak a káplánja magaviseletéről és munkájáról való évenkénti jelentési kötelezettségének, az ún. információnak az eltörlését kérik. 29. Az érsek véleménye szerint a megyei zsinaton tárgyalandó legfőbb pontok: a papnevelés reformja, az állami kezelésben lévő a klérus többsége által az egyház tulajdonának tekintett vagyon részek visszakövetelése az államtól, a kegyúri jog újjászervezése és az egyház érdekeinek védelmét szolgáló szervezetek létrehozása. A káptalani helynök a káptalannal való 49
