Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
Névtár
NÉVTÁR (Szinnyei XII. 1319. -Sehern. 1887. 126.o. - KÉL.I.l.c. Sörös Imre - Udvardy 1948. 95-96.0.) 22, 25. 41-43. 45, 46. 68. 78/a, 95, 97/a-b, 98. Szekeres György 1807. ápr. 24-én született. 1849-ben nádudvari adminisztrátor, 1849 augusztusában császári katonák hurcolták el, miután a császár ellen a szószékből illetlenül kikelt. Tíz évi várfogságra ítélték, büntetését Olmützben töltötte. Fogságából 1852-es levele az utolsó életjel, ekkor már három éve volt fogságban. Az 1853-as sematizmusban még szerepel, azután a következő évben már csak röviden halálának dátumát közlik: 1853, júl. 29. (Sehern. 1853. index és 94.o. - KÉL.I.l.c. Szekeres György) 68, 85/a-b, 104, 122, 126. Szemes József 1807. márc. 7-én született Somorján (Pozsony vm.), 1832-ben szentelték pappá. Több kápláni állomáshely után 1848-ban regőcei káplán, de fegyelmi eljárás keretében áthelyezték Kerénybe. Az áthelyezéssel kapcsolatos szóbeszédek, vádak kapcsán elégtételt kért, de nem kapott, sőt hamarosan, 1848 októberében a kerényi plébánossal is összeveszett, ott is áthelyezését kérték. Tulajdonképpen az újabb fegyelmi ügy lezárása előtt jelentette be, hogy katonának áll. 1850 júniusában tett tisztázó vallomásából kiderül, hogy 1849. aug. 13-ig honvéd volt, 22 csatában vett részt, a fegyverletétel után még 9 hónapot kényszerűen szolgált a császári seregben. 1850 novemberében oldották föl egyházi felfüggesztését, utána Hódságon káplán, 1852-től adminisztrátor Novoszellón, majd 1855-től egészen 1868. szept. 12-én bekövetkezett haláláig plébános ugyanott. (Sehern. 1868. 139.0. - KÉL.I.l.c. Szemes József) 68, 74.f Szép Ferenc 1809. júl. 3-án született Szabadkán. 1833-ban szentelték pappá, 1848-ban Szabadka Szent Teréz plébánia káplánja volt. Tábori lelkészkedett, hetilapot szerkesztett Honunk állapota a nép fölvilágosítására címmel (Szabadkán jelent meg 1848 novemberétől 1849 januárjáig). Tisztázó eljárása, négy havi elzárása után 1850 augusztusától csantavéri káplán, 1854-től adminisztrátor Szabadka-Szent Teréz, 1855-től egészen 1856. szept. 10-én bekövetkezett haláláig plébános uott. Munkái: Bács vármegye év-századai. Újvidék, 1837. (költemény) A gyümölcsfa tenyésztés és nemesítés okszerű módja... Szabadka, 1847. Kath. Katekismus uott. (Szinnyei XIII. 777-778. - Sehern. 1856. 79, 138.0. - KÉL.I.l.c. Szép Ferenc) 68, 118, 125/a. Tóth Pál 1823. jan. 3-án született Örkényben. 1846-ban szentelték pappá, 1848-ban kulai káplán. 1849 áprilisától Perczel Mór tábornok kinevezése alapján tábori lelkész, munkájához joghatóságot kért és kapott is Kalocsáról. Tábori lelkészi szolgálata után visszatérhetett Kulára, káplánkodása után 1865-ben Fajszon plébános, ott halt meg 1866. jan. 25-én. (Sehern. 1866. 147.0. - KÉL.I.l.c. Tóth Pál) |79/a-c, 80/a-b, 88. Válics János 1821. febr. 8-án született Kalocsán, 1844-ben szentelték pappá. 1848-ban temerini káplán, a rácdúlás elől Kalocsára húzódott, itt újabb állomáshelyéül Bátyát jelölték meg, majd Kupuszinára rendelték, szintén káplánnak. Beállt a mozgó nemzetőrségbe, majd 1849. március 24-én honvéd lett, erről az egyházmegyét nem értesítette. Temesvári fogsága után itthon 1850 áprilisában zajlott tisztázó eljárása, a deficientiában töltött hónapok után októberben mentették föl, visszatérhetett Temerinbe káplánnak. 1862-ben adminisztrátor Borsódon, 1869-ben plébános Madarason, 1888-ban tiszteletbeli kanonok, 1894-ben aranymisés, 1903. nov. 3-án halt meg Madarason. (Schem. 1903. 165.0,- Lakatos 1998. 160.O. - KÉL.I.l.c. Válics János) 68, 92. 231
