Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
I. Az április törvények következményei
I. AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK KÖVETKEZMÉNYEI elképzeléseinek megvitatására Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter június elején tanácskozásra hívta a püspököket. Ez alakalomból az egyházfők egymás közti értekezletet is tartottak, amelynek során az egyház belső viszonyairól is tárgyaltak. A miniszterrel folytatott és az egymásközti tárgyalások tényét a szakirodalom gyakorta említi, de azok menetét nem részletezi, ezért is érdekesek az erre vonatkozó források 10 A tárgyalások befejezését követően Eötvös is levelet küldött az egyházkormányzati vezetőkhöz . Ebben azt kéri a címzettektől, hogy a vallási viszonyokra vonatkozó az 1843/44. országgyűlés által szentesített III. te."1 valamint az 1848/XX. te. után elintézetlenül maradt ügyekre vonatkozó véleményüket írásban közöljék a minisztériummal. A püspökök válaszai a minisztériumi iratok közt, bár valószínűleg beérkeztek, nem találhatók meg.* 20 21 22 Ez ad különös jelentőséget annak a válaszlevél fogalmazványnak, amelyet ugyancsak közlünk. [15. E helyütt csak azokat a nyitott egyházpolitikai kérdéseket tekintjük át, amelyekhez kötetünkben források is kapcsolódnak. Mindenekelőtt ilyen - a minisztérium, illetve az alkotmányos uralkodó hatásköréről szóló III. te. fényében - az üresedésben lévő püspöki székek mielőbbi betöltése, amit Nádasdy mint rangidős püspök sürgetett az uralkodónál, [ó] Ez a kérdés utóbb, ha nem is teljesen, de igen gyorsan megoldódott. Ennek egyik oka, hogy a kormány vallás-és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József tárgyalásokba bocsátkozott a püspöki kar két meghatározó személyiségével Lonovics József Csanádi és Scitovszky János pécsi püspökkel. Rövid, de bonyolult és többlépcsős tárgyalások kezdődtek. A magyar kormány Lonovicsot szerette volna prímásnak, aki már több mint egy évtizede aktívan részt vesz a politikai életben, kitűnő diplomata volt és a liberális politikusok számára is elfogadható egyházfőnek tűnt. Bécs számára viszont a köztudomásúan az udvari körökhöz közel álló Scitovszky lett volna a megfelelő ember. Június 25-én sajátos kompromisszumként V. Ferdinánd a mélyen konzervatív és gyenge kezű Hám Jánost nevezte ki prímásnak. Mind a liberális oldal, mind a konzervatív udvari körök úgy érezték, hogy ő könnyen befolyásolható lesz. Lonovics József az egri érsekséget, Karner Antal győri kanonok, a helytartótanács egyházi referense, a székesfehérvári püspökséget, Jekelfalusy Vince esztergomi kanonok, ugyancsak helytartótanácsi tanácsos, a szepesi püspökséget, míg Horváth Mihály hatvani prépost - a majdani Szemere-kormány kultuszminisztere - a megürült csanádi püspökséget kapta. A győri és a váci székek azonban továbbra is betöltetlenek maradtak. A jelölés megtörtént ugyan, de a pápai megerősítést az öt főpap sohasem kapta meg. Ide köthető a megváltozott viszonyok között az egyház alsóbb szintjein működő kegyúri jog gyakorlásának értelmezés is. Az ekörüli zavarokat jól példázza az a hosszan elhúzódó és egészen minisztériális szintig eljútó polémia, amely Adán robbant ki a megüresedett plébánosi hely betöltése kapcsán. A mezőváros lakói ugyanis az újkeletű szabadságra hivatkozva - és minden valószínűség szerint nem kis nemzetőri nyomásra - maguk választottak plébánost Buday Károly helyi káplán személyében, míg az érseki szentszék a maga illetékességét fentartva A közölt forrásokat elemzi: Samyai Csaba Máté: Konfrontáció vagy kooperáció? A katolikus püspökök értekezlete és tanácskozása Eötvös miniszterrel, egy résztvevő szemszögéből (1848. május-június) In: Magyarország a nagyhatalmak (erő)terében (Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára) (szerk.: Majoros István) Pécs, 2000. 535- 558.0. 20 Pécsi Püspöki Levéltár 1360/1848. 21 „A vallás dolgában” hozott 1844/111. artikulus törvényesítette az addig kötött vegyes házasságokat és az 1839. március 15. óta protestáns lelkészek előtt kötött házasságokból született gyerekeket. Ugyanakkor lényegében szabaddá tette a bevett vallásokra való áttérést. MOL. VKM. (Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium iratai) H (1848/49) (56) Katolikus egyházi osztály 136.k.(kútfő) „A katholikus püspökök véleménye az 1848 XX. te. és az 1843 III. te. után elintézetlenül fenn maradt ügyek miképpeni elhatározása tárgyában” 11
