Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)

I. Az április törvények következményei

I. AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK KÖVETKEZMÉNYEI

I. Az áprilisi törvények következményei

A liberális-polgári átalakulás egyik fontos eleme volt Magyarországon is az egyház és az állam szétválasztásának folyamata. Ennek során máig ható jogi-politikai problémák vetődtek fel. Ne feledjük, hogy az új keletű szabadság a főpapság számára elsősorban évszázados előjogainak és jövedelmeinek eltörlését jelentette. A modem magyar polgári állam megszületése következtében 1848-ban a katolikus egyháznak az államhoz fűződő viszonya éppúgy megváltozott, mint ahogy az ebben az időszakban előtérbe került modem eszmék hatására a világi hívekhez fűződő kapcsolata. Ugyanakkor belső viszonyai kapcsán is új kihívásokkal kellett szembenéznie. Jól példázza ezt a Kalocsa-Bácsi Érsekség 1848/49-es története. A felső klérus berkeiben sem jelenthető ki általánosságban a változás teljes elutasítása. A kérdés természetesen a változtatás célja és módja, valamint a tradicionális állandósághoz viszonyított aránya. A püspökök többsége az új társadalmi közeghez nagymértékben alkalmazkodó konzervatív modernizáció mellé ált. Alapvetően így értékelhető a hazai klérus rangidős püspökének, Nádasdy Ferenc kalocsai érseknek a szemlélet módja is.

Az átalakuló politikai - és főként egyházpolitikai - körülmények bemutatásához mindenekelőtt vissza kell utalnunk röviden az utolsó rendi országgyűlés 1848. tavaszi egyházi tárgyú vitáira. Itt kell megemlítenünk, hogy a diéta ülésein az 1847-es megnyitástól kezdve Nádasdy érsek nem vett részt, mivel szembetegsége miatt 1848. június közepéig Bécsben volt. Ugyanakkor a forrásokból is kitűnik, hogy helynökével, Girk György püspökkel, folyamatos levelezésben állt az egyházmegyei és az országos politikai ügyekben is.

Pozsonyban az új polgári kormány és a katolikus klérus - főként annak felső része - közötti viszony nem volt problémamentes. Gondolunk itt elsősorban az egyházi tizeddel12, a főkegyúri jog gyakorlásának miniszteri ellenjegyzésével,13 valamint a vallási egyenlőséggel és viszonosággal14, főként pedig az egyházak költségeinek állami finanszírozásával15 kapcsolatos vitákra. Ezeket és a meghozott törvények szövegét tekintve a kétségkívül megmaradó konfliktusok és a végrehajtás körüli bizonytalanságok ellenére az itt történtek mind világi mind egyházi részről helyzet- és érdekfelismerésen alapuló pillanatnyi reális politikai kompromisszumként is értelmezhetők.

Egyházi oldalról azzal, hogy lemondtak a tizedről, az államvallási státuszról és beleegyeztek a főkegyúri jognak a polgári kormányzat általi gyakorlati érvényesítésébe az adott körülmények között hozzájárultak az aligha elkerülhető változásokhoz. A polgári átalakulást végigvivő és ekkor a kormányrúdhoz került liberális reformelit számára ugyanis a vallásszabadság, a közteherviselés valamint a patronátusi jogoknak a polgári kormányzat befolyásával való érvényesítése magától értetődő volt. Az országgyűlésen jelen volt papi követek részben kényszerből részben belátásból - segíteni akarván az új helyzetben az egyház céljait, a minden téren fellépő szekularizációval szembeni fellépést - elsősorban egyházuk ésszerű érdekeit

'■ 48/XIII.tc.: "Az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemond" 1847-48-ik évi Országgyűlési Törvényczikkek/reprint kiadás / (Bp. 1988) lO.o. (a továbbiakban Törvényczikkek)

48/111.te. 7.§.” /1; érsekek, püspökök, prépostok, s apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése, a kegyelmezés jogának gyakorlata, és a nemességnek, czímeknek, s rendeknek osztása mindig az illető felelős magyar minister ellenjegyzése mellett, egyenesen 0 Felségét illetiTörvényczikkek 11 .o.

l448/XX.tc. 2.Í). „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg. " Törvényczikkek 62.o.

15 48/XX.tc. 3.§.” Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei, közálladalmi költségek által fedeztessenek, 5 ez elvnek részletes alkalmazásával a ministerium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvénvhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni. " Törvényczikkek 62.0.

9