Lakatos Andor - Sarnyai Csaba Máté (szerk.): 1848/49 és ami utána következett… Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 1. (Kalocsa, 2001)
Névtár
NÉVTÁR Girk György 1793. ápr. 22-én született Baján, 1815-ben szentelték pappá, még ugyanebben az évben teológiai doktorrá avatták. Káplán Bikityen, Okanizsán, 1816-tól teológiai tanár Kalocsán, történelmet és egyházjogot is tanít. 1828-tól kanonok, 1838: adrasi felszentelt püspök, 1839: érseki helynök, 1848: nagyprépost. 1848-49-ben érseki helynökként jelentős szerepe volt a hivatal mindennapos ügyintézésében, a döntéshozatalban. Szerepének fontosságát csak tovább növelték Nádasdy Ferenc távollétei. Gyakori címzettje ő az egyházmegyés papság leveleinek- 1852-től pécsi püspök, Ferenc József valóságos belső titkos tanácsossá, a vaskoronarend I. osztályú lovagjává nevezte ki, IX. Piustól pedig római grófi címet kapott. 1868. nov. 24-én halt meg Budán. (Szinnyei III. 1219. - Pallas VIII. 33. - Katolikus Lexikon II. 202. - Lakatos 1998. 124-125.0.) Horváth Ferenc 1818. szept. 6-án született Baján, 1844-ben szentelték pappá. Teológiai doktor, 1848-ban a Nagyszeminárium prefektusa (praefectus studiorum) Kalocsán. Nézetei miatt szentszéki fegyelmi eljárást indítanak ellene, fenyítésben részesül, addigi tisztétől felmentik, és 1851-től egészen 1866-ban bekövetkezett haláláig (Buda, 1866. okt. 29.) a bajai gimnázium igazgatója. (Sehern. 1848. index és 167.o. - KIEL.I.l.c. Horváth Ferenc) |36. Horváth Ignác 1820. júl. 31-én született Szabadkán, 1844-ben szentelték pappá. 1848 tavaszán helyezték át Szontáról Szabadka Szent Rókus plébániához káplánnak, áthelyezését fegyelmi problémák (személye ellen szóló panaszok, ezzel kapcsolatos vizsgálatok) előzték meg. Tábori lelkészi állásért folyamodott a hadügyminisztériumhoz, majd honvéd őrmester lett a 3. Ferdinánd huszárezredben. Görgei tábornok 1849. május 15-én nevezte ki a Kmety-hadosztály tábori lelkészének. 1850 áprilisában lezajlott tisztázó eljárása során hadi szolgálatának okaként a haza veszedelmét és a szerb dúlást említette, harmadik okként anyja nehéz anyagi helyzetét. Ezután a penitencia hónapjait a bácsi ferenceseknél töltötte, 1850 decemberében mentették föl az irregulatio alól. Ezután Garán, Bajmokon káplán, később 1856-tól Bácsborsódon aminisztrátor, 1864-től Dusnokon plébános, ahol újabb fegyelmi ügyek merültek föl vele kapcsolatban, indulatos ember lévén káplánjaival és más személyekkel is állandó viszályai voltak. A kiegyezés után a Kalocsa városi honvédegylet tagja volt. 1893-ban nyugalomba vonult, 1894-ben aranymisés, 1897. ápr. 24-én halt meg Dusnokon. (Zakar 1999. 135.o. Schein. 1897. 131.o. - KEL.I.l.c. Horváth Ignác) |53, 81,84/a-b, 100, 124. Jámbor Pál 1821. jan. 16-án született Pakson. Már kalocsai kispapként lelkesedett az irodalomért, „magyar iskolát” szervezett kispap társai számára. 1844-ben szentelték pappá, káplánkodása után 1848-ban jankováci plébános. A szabadságharc idején a közoktatási minisztériumban alkalmazták, utána Párizsba emigrált, ahol fordítói, írói munkából élt. Papi szolgálati helyének elhagyása miatt a szentszék plébániai javadalma elvesztésére ítélte 1850 májusában. Ezután szolgálaton kívül helyezték, 1859-ben hazatért, majd 1860-tól káplán Hegyesen, 1861-től gimnázium igazgató Szabadkán, az egyházmegye keretein kívüli szolgálatban. 1861-ben a kulai kerületben országgyűlési képviselővé választották (a határozati párt híve volt), 1867-71 között ugyanezen kerület képviselője volt. Az 1871-ben kilépett az egyházi rendből. 1882-ben igazgatóságáról is lemondott. Halálos ágyán visszatért a katolikus hitre. 1897. ápr. 14-én halt meg Szabadkán. Fontosabb munkái: Párisi emlékek. Szabadka, 1861. Egyházi beszédek. Szabadka, 1862. Magyar irodalom története. Pest, 1863. Számos politikai cikk, irodalmi munka szerzője, versei, elbeszélései, tárcái és drámái 27 füzetes sorozatban jelentek meg. (Révai X/756. - Szinnyei V/326-331 - Sehern. 1871. - KÉL.I.l.c. Jámbor Pál) 23. 35. 36. 68. 70, 127/a-b. 228
