Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Prőhle Gergely: Stabilitás újratöltve
Prőhle Gergely meg a helyét. Épp az egymást követő magyar és lengyel uniós elnökség, a közép-európai hang egy éven át tartó dominanciája tette világossá, hogy az Európai Unió perifériáján elhelyezkedő államok együttműködése, az EU-28-ak érdekében végzett munkája az egész kontinens stabilitásának egyik záloga. A közelmúlt ukrajnai eseményei még jobban kiemelték Közép-Európa stratégiai jelentőségét, a visegrádi tagállamok szerepét. Az évszázados történelmi tapasztalatoknak, az EU- és NATO-tagságból adódó jogoknak és kötelességeknek, valamint a gazdasági érdekeknek sajátos elegyéből derivált V4-es álláspont komoly hozzáadott értéket jelent a nagyhatalmak álláspontjának kialakításához. Az a közös történelmi tapasztalatból eredő félelem, mely szerint a térség könnyen válhat a német és az orosz hatalmi politika játékszerévé, az uniós és a NATO-tagság által jelentősen csökkent, ugyanakkor az a gazdasági, energetikai és technológiai adottságok, illetve befolyás következtében nem tűnt el teljesen. Nyilvánvaló érdeke Magyar- országnak és az egész térségnek, hogy energiaellátását minél inkább diverzifikálja, ugyanakkor nem kell túl nagy reálpolitikai érzék ahhoz, hogy megállapítsuk: Oroszország nélkül a térség gazdaságos energiaellátása aligha elképzelhető. A német gazdaság ereje, technológiai dominanciája, a térségbeli német befektetői jelenlét szintén olyan adottság, mely tartósan befolyásolja Magyarország és a környező államok gazdasági állapotát. Ilyen feltételek mellett csak az biztosít a visegrádi négyek számára nagyobb mozgásteret, ha erősítik az észak-déli összeköttetéseiket, elősegítik gazdasági szereplőik együttműködését. Németország számára az ukrán válság kapcsán ismét drámai módon tudatosult, hogy a balti államok és a V4-tagországok keleti határai jelzik a demokratikus értelemben vett európai politikai stabilitás, s egyben a valóban biztonságosnak tekinthető német befektetések határát. A térség iránt megnyilvánuló, növekvő német érdeklődés és felelősségérzet politikai és gazdasági összetevőinek elemzése új lendületet adhat a magyar-német kapcsolatok dinamizálásához. A politikai stabilitás mellett fontos a gazdasági szereplőket érintő törvénykezés kiszámíthatósága. Örvendetes, hogy a Magyar-Német Gazdasági és Iparkamara legutóbbi felmérése szerint e területen pozitív elmozdulás tapasztalható. A politikai együttműködés terén mindenképp érdemes a már meglévő intézmény- rendszerre támaszkodni. A Magyar-Német Fórum megújítása mellett folytatni kell az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem politikai, diplomáciai jelentőségének növelését. Az egyetem keretei között működő Duna Intézet az elmúlt években a térség egyik fontos tudományos műhelyévé vált, az egyetem tudományos orientációjának és hallgatói bázisának a Nyugat-Balkán irányába történő kiterjesztése a korábban oly sikeres „szegedi folyamat" méltó folytatója lehet. Az utóbbi években Berlin fokozott figyelmet szentel az egyetem működésének, s a növekvő támogatás fontos előfeltétele a régiót érintő közös projektek továbbfejlesztésének. Az egyetem megfelelő tudományos 6 Külügyi Szemle
