Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - NÉMETORSZÁG NEMZETKÖZI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA - Tóth Terézia Erika: Az emberi jogok nemzetközi védelme Németország külpolitikájában
Az emberi jogok nemzetközi védelme- a gazdasági, szociális és kulturális jogok tekintetében: kezdeményező szerep a méltó lakhatáshoz, az ivóvízhez és a higiéniai ellátáshoz való jogok biztosításában, az élelemhez való jogról szóló FAO-iránymutatások végrehajtásában, valamint különös figyelem a gyermekek és a nők, az emberkereskedelem áldozatainak jogaira.20 Németország részese az ENSZ szinte valamennyi emberi jogi egyezményének és az európai emberi jogi normáknak is. Tevékenyen vesz részt az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottsága és a genfi Emberi Jogi Tanács (EJT) munkájában. 1979-től megszakítás nélkül tagja volt az Emberi Jogi Bizottságnak,21 ahol a német delegáció aktívan közreműködött a nemzetközi emberi jogi normaalkotásban, javasolta a halálbüntetés megszüntetését, valamint kiállt az emberi jogvédők védelméről szóló ENSZ-nyilatkozat megszületése mellett is. 2006-ban Németország a bizottság helyébe lépett új grémium, az Emberi Jogi Tanács tagja lett, kezdeményezései közé tartozott az emberkereskedelem tilalmára, a méltó lakhatáshoz való jogra, a tiszta ivóvízhez és a higiéniai ellátáshoz való emberi jogra vonatkozó rendkívüli eljárás. Az ENSZ-közgyűlés 62. ülésszakán, a német európai uniós tanácsi elnökség alatt sikerült beterjeszteni és elfogadtatni a halálbüntetés megszüntetéséről szóló határozattervezetet.22 Az EJT-ben Németországnak 2009-től megfigyelői státusza volt, majd a 2013-2015-ös időszakra a Közgyűlés ismét taggá választotta. A német emberi jogi tanácsi tagság jelenlegi súlypontjai: a gazdasági és szociális jogok erősítése, valamint a gyermekek védelme. Németország az ENSZ-ben szorosan együttműködik az emberi jogok főbiztosának irodájával, amelynek finanszírozásához az egyik legnagyobb önkéntes befizetőként járul hozzá.23 A Közgyűlés Harmadik Bizottsága keretében Németország 2011-ben a nemzeti emberi jogi intézmények erősítésére vonatkozó határozattervezetet nyújtott be. A szíriai helyzet eszkalálódásakor más országokkal közösen újabb határozattervezetet terjesztett elő. Ez a 2011-ben decemberében túlnyomó többséggel elfogadott határozat az erőszak beszüntetésére vonatkozó világos üzenet volt a szíriai vezetés számára. Németország aktívan közreműködik az UNESCO emberi jogi programjaiban is,24 és a gyermekek jogaiért küzdő UNICEF legnagyobb befizetői között szerepel.25 Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem állandó tagjaként 2011-12-ben nagy jelentőséget tulajdonított az emberi jogi témáknak: Németország elnökölt az „Al-Káida" szankcióbizottságban és a „Gyermekek a fegyveres konfliktusokban" munkacsoportban. Német kezdeményezés volt a gyermekek fegyveres konfliktusokban való védelméről szóló BT-határozat is. A szövetségi kormány jelentős szerepet játszott az Európai Unió alapjogi chartája megalkotásában. 1999-ben, a német európai tanácsi elnökségről szóló programbeszédében Joschka Fischer külügyminiszter kezdeményezte egy európai emberi jogi charta létrehozását. Ennek nyomán 15 uniós ország állam- és kormányfői elhatározták egy alapjogi konvent összehívását, amelynek feladata az volt, hogy az Emberi jogok európai egyezményében, az Európai szociális chartában rögzített, meglévő jogokat és a tagállamok alkotmányos hagyományait összefoglalja. A konvent elnöke pedig Roman Herzog 2014. tavasz 93
