Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szörényi András: A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai
A nem állami szereplők Ilyen például a hatalmi mixen belüli változtatás, az új eszközök alkalmazása vagy a feledésbe merült, háttérbe szorult eszközök előtérbe helyezése. Régi felismerés, hogy a hatalom nem tekinthető homogénnek, hanem különböző elemekből összeadódó egység. Minden országnak, sőt minden nemzetközi szereplőnek elemekből tevődik össze a hatalma vagy befolyásolási képessége. Ugyanakkor a különböző szereplők hagyományosan más-más mértékben rendelkeznek az egyes hatalmi típusokkal. Azok ideális kombinációját divatos kifejezéssel élve smart powemek nevezzük. Erről részletesebben olvasható a 2009-ben szintén a Külügyi Szemlében megjelent írásomban.24 A bipoláris világ katonai szembenállásának megszűnése, a határokon átnyúló kihívások megjelenése, a világgazdaság globalizálódása és a kommunikációs forradalom következtében olyan új típusú kihívások jelennek meg, amelyek tükrében megváltozik a hard és a soft power elemeinek fontossága. Ez közvetett módon azt is jelenti, hogy az aktorok relatív befolyásolási képessége anélkül változik meg, hogy az érdekérvényesítési eszközeik megváltoznának. A smart power összetevőinek jelentősége különböző mértékű, s az egymáshoz viszonyított alakulásuk a nem állami szereplőket erősíti relatív értelemben, mivel megnő azoknak a hatalomrészeknek a jelentősége, amelyekkel a nem állami szereplők is rendelkeznek - azoknak a kárára, amelyek az államok monopóliumát képezik. Ezt tovább erősíti az a tendencia is, hogy bizonyos, korábban a hatalom állami monopóliumnak tekintett összetevői megjelennek a nem állami szereplők eszköztárában is. A nemzetközi rendszer strukturális átalakulása, valamint az információs és kommunikációs forradalom a transznacionális hálózatok alakulásának köszönhetően erősíti a nem állami szereplőket, de azok saját képességei is jelentős mértékben fejlődtek. A képességek változása Az egyik és talán a legfontosabb változás - amely a globalizáció felgyorsulásához is alapvetően hozzájárult - a kommunikációs képességek óriási fejlődése. Az információcsere és a koordináció költségeinek drasztikus csökkenése óriási mértékben megkönnyítette a nem állami szereplők számára a politikai határokon átnyúló, transznacionális működést.25 Keohane és Joseph S. Nye Jr. a hálózatok fejlődésének három elemét jelöli meg a legfőbb okként: a hálózati kapcsolatok számának és sűrűségének növekedését, az intézmények fejlődési sebességének növekedését és a hálózatokban részt vevők nemzetköziesedését.26 A hálózatok résztvevői ugyanis anélkül tudnak együttműködni, hogy hosszadalmas és költséges procedúrák során felépített állandó intézményi struktúrát, hierarchiát kellene létrehozniuk. A „szervezet" bővülése folyamatos lehet, fizikai korlátoktól mentesen, kizárólag az adott közös érdeklődési kör vagy cél mentén szerveződik. A másik tényező a nem állami szereplők rendelkezésére álló források növekedése, ami egyfelől a működéshez való pénzügyi hozzájárulások emelkedéséből, másfelől a 2014. tél 191
