Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Szörényi András: A nem állami szereplők befolyásának növekedése és annak okai
A nem állami szereplők Vesztfáliai kudarcok Általánosságban megfigyelhető folyamat, hogy a nem állami szereplők kezdetben a „vesztfáliai" államon belül jelennek meg, és az állam által egyáltalán nem vagy nem megfelelően ellátott funkciók betöltésére törekednek, illetve a nem hatékonyan képviselt érdekek felvállalására szakosodnak. Ezt a folyamatot erősítette a világ különböző térségeiben az 1980-as majd az 1990-es években lezajlott privatizáció. A demokratizálódás útjára lépő államokban ez a jelenség jelenleg és a jövőben is megfigyelhető lesz. A privatizáció olyan, korábban az állam hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésébe vonja be a nem állami szereplőket, mint a szociális ellátórendszerek, az oktatás, az egészségügy és a közüzemi szolgáltatások nyújtása. Ezeken felül olyan, az erőszak monopóliumának birtoklását érintő területek magánosításának is tanúi lehetünk, mint a büntetés-végrehajtás vagy a magán biztonsági társaságok, amelyek az állammal kötött szerződés alapján, de az állam jogi kötelezettségeit magukon nem viselve végzik a tevékenységüket. A kétezres években egyre több példát találunk erre.18 Az állami feladatok magánkézbe adása, a magánszféra bővülése definíció szerint növeli a nem állami szereplők mozgásterét, érdekeik megjelenítésének felületét, a rendelkezésükre álló eszközöket és erőforrásokat, valamint ezen keresztül a befolyásukat. A belpolitikai problémák külpolitizálódása következtében, a megjelenő globális lehetőségeket kihasználva, a nem állami szereplők mind gyakrabban jelennek meg a transznacionális kapcsolatokban. A nemzetközi szintű megjelenésre az esetek többségében hálózatok formájában kerül sor. A világ több térségében (legnagyobb mértékben Afrikában) megfigyelhető, hogy a szegényebb országok és még inkább az úgynevezett bukott államok (failed states) nem képesek ellátni a legalapvetőbb funkcióikat sem, úgy mint a rend és a biztonság szavatolása, a szociális és egészségügyi ellátás. Bármennyire is elszomorítóan hangzik, az afrikai országok segélyezési programjai legnagyobb lebonyolítójaként ismertté vált Oxfam és a palesztin területeken megkerülhetetlenné vált Hezbollah ugyanazt az űrt tölti be, vagy legalábbis töltötte be eredetileg: a központi kormányzat által nem nyújtott alapvető szociális ellátást voltak hivatottak pótolni. De a Hezbollah nemcsak az állami struktúrákkal párhuzamos egészségügyi és oktatási intézményeket működtet, közszolgáltatásokat és szociális ellátást biztosít, valamint alapvető kommunikációs szolgáltatásokat nyújt, hanem a régió államainak akarata ellenére képes akár fegyveres konfliktust is provokálni Izraellel, ahogy az például 2006-ban történt. Hasonlóan Janus-arcú a brazíliai drogkartellek szerepe - egy pillanatra sem megfeledkezve természetesen azok illegális természetéről és törvényenkívüliségéről. A favellák (nyomornegyedek, elsősorban Brazíliában) urai bizonyos szociális és biztonsági „alapellátást" nyújtanak, ezzel erősítik lokális társadalmi támogatottságukat és végső soron saját érdekérvényesítési pozíciójukat, nemcsak a favellán belül, de - azt kihasználva - azon kívül is. 2014. tél 187
