Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - KOHÉZIÓS POLITIKA AZ UNIÓBAN - Győriné Szabó Gabriella: A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása
Győriné Szabó Gabriella rendelkezésre országosan; a meghirdetett felhívásra 2557 pályázat érkezett be, összesen 23,8 milliárd forint forrásigénnyel - jóllehet ebben a nonprofit szféra 3 milliárdos keretre beadott ugyanezen pályázatai is szerepelnek -, ezért a meghirdetés után néhány nappal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kiírást felfüggesztette. A cég számára - tekintettel arra, hogy a tevékenységével nem szorosan összefüggő célról volt szó - az áfaszabályok értelmében ez az adó nem visszaigényelhető, így bruttó módon számolhatott el a projektben, vagyis a támogatás terhére kellett beírnia az áfa költségét. Ez az elnyert támogatást és a programra fordítható összeget közel 27 százalékkal csökkentette, mivel néhány képzés és szolgáltatás esetében tárgyi és alanyi áfamentesség állt fenn. A támogatás terhére befizetett általános forgalmi adó összege 1.270.297 forint volt. További forrásvesztést jelentett az a jogszabályi kötelezettség, miszerint a külső vállalkozásoktól igénybe vett szolgáltatások közül azok, amelyeket közvetlenül a dolgozók számára kértek (pl. tréningek, úszásoktatás, egészségügyi szűrés stb.) az 1995. évi CXVII. tv. 70. § (1) értelmében „egyes meghatározott juttatásnak" minősültek, így az adott költségnél a céget terhelte a juttatás bruttó értékének 1,19-szo- rosára vetített 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. A közreműködő szervezet állásfoglalása alapján a költségekhez tartozó járulékok szintén elszámolhatóak a projekt terhére. Ez a példaként kiemelt projekt esetében az úszótanfolyam, túrák, kerékpártúrák, kenutúra, közérzetjavító masszázs, főzőtanfolyam, dohányzásról való leszoktatás, fogápolási és drogprevenciós előadások, egészségnapok programjait érintette, összesen 1.449.000 forint értékben. A megbízási szerződés keretében, de bérjuttatással megvalósított programok esetében a bért terhelő munkáltatói járulékok 337.472 forint költségterhet jelentettek a programban. Ez a három, az állami költségvetésbe visszafizetett tétel összesen 3.056.769 forint volt, a megítélt és elnyert támogatás 35 százaléka. Ennek az összegnek a felhasználásával egyharmaddal több személyt - programnyelven: indikátort - lehetett volna elérni, hiszen a pályázói aktivitás alapján bizonyára lettek volna további felhasználók is. így még inkább sajnálatos, hogy a nettó befizető tagállamok e tárgyban tett reform- javaslata nem épült be a gyakorlatba még a 2014-2020 közötti időszak felhasználásában sem. A programok hatékonysága szempontjából a reformjavaslat létjogosultsága a támogatások állami költségvetési direkttranszferré válásának elkerülése érdekében vitathatatlan. Ennek kiemelt területét jelentik az ESZA programjai, ahol az alanyi áfamentes civil szféra és sok esetben az önkormányzati szektor, de a fenti példa alapján egyes fejlesztések esetében a gazdasági szektor is bruttó módon számol el, és jellemzően bérköltségeket is beállít a támogatások terhére. Az európai uniós támogatások felhasználása az új kormány megalakulása óta a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartozik, mely a 2014-2020-as költségvetési ciklus operatív programjait egyezteti a Bizottsággal. A tárcának a megvalósítás során képviselt célja a hazai kkv-szektoron keresztül elérni a kívánt gazdaságélénkítést és munkahelyteremtést, csökkentve az eddig markánsan jelenlévő pályázatírói, közbeszerzési, 176 Külügyi Szemle
