Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - KOHÉZIÓS POLITIKA AZ UNIÓBAN - Győriné Szabó Gabriella: A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása
A kohéziós alapok hatékonyabb felhasználása A Kohézió barátai által képviselt álláspontok több cikkelyben is megjelentek a brüsz- szeli szabályozásban. így az adminisztratív terhek csökkentése nemcsak uniós, de tagállami szinten is elvárt a kedvezményezettek irányába,22 valamint ismét elérték a vissza nem térítendő áfa elszámolhatóságát is, mellyel ténylegesen kihelyezhető forrásokat csökkentettek, illetve tagállami költségvetést növeltek azon fejlesztésekből, ahol a projektgazda az általános forgalmi adót is elszámolhatja a beruházás keretében. Az önkormányzati és civil szervezetek beruházásai és programjai, az alanyi mentességgel rendelkező vállalkozói kör, valamint a vállalkozók nem alaptevékenységébe tartozó fejlesztésekre elnyert támogatások áfatartalma ezért képezheti a támogatás részét. A korábbi 75 százalékos társfinanszírozásra vonatkozó bizottsági javaslattal ellentétben, az uniós gazdasági átlag 75 százaléka alatt lévő régiók esetében a közösségi társfinanszírozás mértéke továbbra is 85 százalékos maradt.23 Nominálisan rögzítették az Európai Szociális Alapra (ESZA) minimálisan fordítandó százalékos arányt, mely összhangban van Andor László, az Európai Bizottság szociális- és foglalkoztatáspolitikai ügyekért felelős biztos 2011-es javaslatával is, aki kiállt az alap által finanszírozott programok szükségessége és az alap mind nagyobb arányú felhasználása mellett.24 így az ESZA részaránya a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapok uniós szinten egyesített összes forrásának százalékában - az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a közlekedési infrastruktúra támogatására a Kohéziós Alapból nyújtott támogatást és a leginkább rászorulók számára a strukturális alapokból nyújtott támogatást kivéve - a tagállamokban legalább 23,1%.25 A két évet meghaladó egyeztetési folyamatok folytonos témája és legvitatottabb pontja az ún. makrogazdasági feltételesség kiterjesztése volt. A korábban kizárólag a Kohéziós Alapot érintő - és első esetben Magyarországgal szemben érvényesített - túlzottdeficit-eljárás pénzügyi felfüggesztése a közös rendelet 87. bekezdése értelmében „valós gazdasági hatás elérése céljából és szélesebb gazdasági összefüggések" érdekében pénzügyi zárolást eredményezhet mind az öt alap tekintetében.26 A nettó haszon- élvező tagállamokkal szemben képviselt bizottsági érvek azt is felszínre hozták, hogy a gazdasági válság arra is rávilágított: a makrogazdasági problémákkal küzdő tagállamok nem tudják az önerőt is feltételező közösségi forrásokat teljesen felhasználni. A parlamenti jóváhagyást végül néhány kompromisszum, enyhítés eredményezte; potenciális csökkentési körülmény, ha az elmarasztalásra ítélt tagországban a felfüggesztés előtti évben a munkanélküliség az európai uniós átlag felett volt, vagy az utolsó két évben recesszió sújtotta a tagállamot. Összegzésként elmondható, hogy a korábbi javaslatok szinte kivétel nélkül megjelentek a végleges jogszabálycsomagban, ugyanakkor a tagállami alkuk során sok esetben „erejüket veszítették". Adódtak továbbá fókuszproblémák, és a korábbi gyakorlatokon 2014. tél 169
