Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban hallgatók bemondásaira alapozott támogatás és felvétel a német rendszerbe (ráadásul az egyes német felsőoktatási intézményekben egymástól igen eltérő eljárásokkal). Egy idő után világossá vált, hogy többségben vannak azok, akik még nem rendelkeznek az egyetemi felvételihez és a sikeres tanulmányok folytatásához szükséges feltételekkel. A következő számok a magyar hallgatók németországi tanulmányainak folytatására, illetve megkezdésére vonatkoznak. A továbbtanulási tervekről készült statisztika szerint hetvenegy hallgatóból csak huszonheten (38 százalék) kívánták folytatni, illetve befejezni a Magyarországon elkezdett tanulmányaikat ugyanazon a szakirányon. Harminchármán (46,5 százalék) más irányt kívántak szabni tanulmányaiknak, azaz nem akarták folytatni az otthon elkezdetteket. Doktorátust (tudományos minősítést) tízen (14 százalék) szándékoztak szerezni, míg habilitálni egy (már fokozattal rendelkező) személy (0,1 százalék) kívánt. A tanulmányok megkezdésének feltételei: nyelvtanfolyamok A gyorsan kialakult honvággyal összefüggésben már esett szó röviden a menekült magyar hallgatók nyelvtudásának gyengeségeiről. A hiányzó nyelvismeret nyilvánvalóan abban is akadályozta őket, hogy követhessék az előadásokat, és aktívan részt vegyenek az oktatási üzem működtetésében. A különféle oktatási igényeknek megfelelően felépített nyelvi kurzusokat sikerült beindítani olyan helyeken is, ahol hiányoztak a magyarul tudó nyelvtanárok. (Egyébiránt Németország nyugati részein a csaknem kétszázezer kitelepített magyarországi német „jóvoltából" viszonylag könnyen lehetett magyarul is tudó nyelvtanárokat találni. Ezt a „luxust" a magyar hallgatók Európában egyedül itt élvezhették.24) A nyelvtanfolyamok többsége még 1958 tavaszán is folyt, és egészen addig tartott, amíg a hallgatók jól nem értették a német nyelvet és követni nem tudták az egyetemi előadásokat. A szövegértés 1958 elejére a többségnél viszonylag jól ment, a helyesírásban mutatkoztak még gondok. 6. táblázat Részvételi arány a nyelvtanfolyamokon, 1956-1958 Időszak A hallgatók száma Őszi szemeszter, 1956/1957 909 Tavaszi szemeszter, 1957 572 Őszi szemeszter, 1957/1958 179 A szövetségi kormány előleg- és támogatási alapjából finanszírozott nyelvtanfolyamokon összesen 1.011 magyar egyetemi hallgató vett részt. A német nyelv megtanulása és ezzel a németországi tanulmányok megkezdésének, illetve folytatásának a 2014. tél 151
