Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 4. szám - MENEKÜLTKÉRDÉS ÉS RENDSZERVÁLTOZÁS - Cseresnyés Ferenc: Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban, 1956-1958
Magyar egyetemisták (Nyugat-) Németországban A hasonlóságok mellett essen néhány szó a különbségekről is. Míg az értelmiségi felmenőkkel rendelkező hallgatók aránya a Német Szövetségi Köztársaságban nem érte el a 30 százalékot (29,7 százalék), és a magyar hallgatók esetében is szinte ugyaneny- nyit tett ki (28,3 százalék), addig a keletnémet zónából érkezett diákok esetében jóval magasabb volt az arányuk (38,2 százalék). Míg Magyarországon kellő kitartással és türelemmel be lehetett jutni egy értelmiségi családból származó fiatalnak - akár a párt célkitűzései ellenére is - egy magyar felsőoktatási intézménybe, addig az egykori NDK értelmiségeinek arra kellett felkészülniük, hogy gyermekeik nem tanulhatnak tovább a felsőoktatásban. Érthető tehát a markáns Nyugatra vándorlási törekvésük. (Különösen az orvosok gyermekei esetében döbbenetes az arány: ők 16 százalékát tették ki a Nyu- gat-Németországba menekült keletnémet hallgatóknak!) Ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező apák gyermekeinek aránya a szovjet zóna menekültjei közt jelentősen alacsonyabb volt (61,8 százalék) a magyar (71,7 százalék) és a nyugatnémet hallgatókénál (70,3 százalék). Ennél is jelentősebb különbség állapítható meg a hivatalnok felmenő esetében: a magyaroknál az 18 százalék, a nyugatnémeteknél 24,2 százalék, míg a keletnémeteknél pedig csak 3,1 százalék volt! Az önállók esetében a különbség általánosságban nézve nem tűnik szignifikánsnak, bár e kategórián belül az önálló iparosoknál tapasztalt eltérések tanulságosak: viszonylag magas az ilyen apával rendelkező hallgatók aránya a magyarok (14,4 százalék) és a keletnémetek (12,6 százalék) között, míg a harmadát, illetve a felét sem teszi ki a nyugatnémet hallgatókénak (4,8 százalék). Érdekes a „preferált" munkás- és a parasztszülőktől származók aránya. Míg a magyar és a keletnémet hallgatók esetében a munkás apával rendelkezők aránya igen hasonló (8,3, illetve 8,0 százalék), addig a nyugatnémeteknél ez az arány csak 4,8 százalék! Másrészt a parasztszülők gyermekeinek az aránya a magyarok közt még az előbbinél is magasabb volt (11,6 százalék), míg mindkét német hallgatói körben már jelentősen alacsonyabb (4,5, illetve 2,9 százalék). A Szövetségi Köztársaság magyar hallgatókra gyakorolt vonzerejének az okai A hallgatók jogállása, kedvezményei A magyar hallgatók befogadása és sikeres beilleszkedése szempontjából mindenképpen pozitívnak értékelhető, hogy Németország csatlakozott a genfi menekültügyi egyezményhez. A nemzetközi konvenció a Szövetségi Gyűlés általi elfogadását követően, 1953. január 6-án vált a belső jogrendszer részévé. Ezzel lényegében a nemzetközi jogi normákkal összhangban, az egész országra kiterjedően szabályozták a 2014. tél 149
